Hathavi törlesztést nyertek a devizások
Az elmúlt hetekben megemelkedtek a rövid referenciahozamok. A piac erre már régen várt, igaz, korábban mindenki úgy számolt, hogy az infláció emelkedése hozza majd el a hozamemelkedést. Ám most inkább a koronavírus-járvány kapcsán indult meg: a január elsején még 0,18 százalékon álló 3 hónapos Bubor jegyzése május 1-jén már 1,08 százalékon volt. Mindez az elmúlt években nem tapasztalt kamat- és így törlesztőrészlet-emelkedéshez vezetett a változó kamatozású hitelekkel rendelkező ügyfeleknél.
Miután a 2015. februári forintosításkor a korábbi devizahitelesek számára a változó kamatozású konstrukcióra váltás volt az alap, így az érintettek többsége most ilyen hitellel rendelkezik. Esetükben – tízmilliós kölcsönnel és a forintosításkor még 15 fennmaradó évnyi törlesztéssel számolva – a májusi 78 119 forintos törlesztőrészlet 3176 forinttal haladja meg a januári törlesztés összegét, míg a 2018. februári törlesztéshez képest 3821 forint a különbség. A törlesztőrészlet-emelkedés a már említett 2018. februárhoz képest 5,1 százalék.
Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a forintosítás óta eltelt 64 hónap alatt az ügyfelek soha nem fizettek magasabb összeget, mint a forintra váltás első hónapjában: mintapéldánk szerint a májusi rekordtörlesztés összege is 7,4 százalékkal alacsonyabb, mint az első forintosított törlesztés 84 386 forintja.
A változó kamatozású konstrukciót választó ügyfelek az elmúlt öt évben több mint hat hónapnyi törlesztést, 481 ezer forintot spóroltak meg ahhoz képest, mintha az indulástól kezdve – hasonló, példánkban 6 százalékos kamatozású – fix konstrukciót választottak volna.
A teljes eddig felgyűlt törlesztésre vetítve a változó kamatozású hitelek választása tehát 8,9 százalékot hagyott az ügyfelek zsebében.
Ha ugyanakkor az elmúlt három évet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a rekordalacsony referenciakamatnak köszönhetően (a háromhavi Bubor a mélyponton 2018 februárjában 0,02 százalékon állt) a változó kamatozású konstrukcióban hitelt felvevőknek 2017-ben, ’18-ban és ’19-ben is több mint 11 százalékkal kevesebb törlesztést kellett fizetniük, mint ha fix lett volna hitelük kamatozása.
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
