Egyre többen tőzsdéznek hitelből
Riasztó adatokat közölt a New York-i tőzsde pénzügyi és ipari szabályozási hatósága, a FINRA. A számok azt mutatják, hogy február végén a kisbefektetők 814 milliárd dolláros hitelállománnyal rendelkeztek, ami 49 százalékos növekedés az egy évvel korábbi szintről. Ilyen éves emelkedést 2007 óta nem mértek a Wall Streeten, vagyis utoljára a 2008-as pénzügyi válság előtt lehetett ennyire hiteléhes a részvénypiac.
A kisbefektetők hitelkitettség-vizsgálatát a nagy bankházaknak 10 milliárd dollárnál is nagyobb veszteséget okozó Archegos hedge fund összeomlása indította el.
Miközben ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed megköveteli, hogy a befektetők minden részvényre költött dollárja mögött legalább 50 centnyi fedezet legyen, az Archegos a tőkeáttétek révén alig 15 cent fedezettel kereskedett. Ráadásul részvénycsereügyleteket bonyolított le, vagyis a részvényeket az elsődleges brókerként közreműködő nagybankok vásárolták s kölcsönözték az Archegosnak.
A Wall Street-i szleng szerint az Archegos bankhitellel fedezett részvényügyletei egy turbófeltöltős modellt mutatnak, az elmúlt két hétben jobbára azon aggódtak a szakértők, hogy vajon még hány fedezeti alap építhetett hitelből finanszírozott részvényvárakat.
Mostanra kiderült, hogy valójában az egész piac, a kisbefektetők tömegei is hitelfinanszírozással spekulálnak.

A tőkeáttétes ügyletek terjedése az ingyenes szolgáltatást nyújtó tőzsdeplatformok térnyerésével magyarázható, ez vonzotta a piacra a korábban megszokottnál jóval nagyobb kockázatot vállaló befektetői csoportot, amely a közösségi médiában is aktív – mondta Török Lajos, az Equilor vezető elemzője. A hitelek súlyának növekedése pedig egyszerűen abból következik szerinte, hogy nagyon alacsony a kamatkörnyezet és olcsó a finanszírozás. A tőkeáttétes kereskedés és a hitelből finanszírozott vásárlások hatása a piaci mozgások felgyorsulásában is látszik. A korrekciók mélysége egyértelműen utal a kényszerlikvidálásokra.
A The Wall Street Journal által idézett szakértők szerint a fedezeti adósság növekedése nagyban hozzájárulhat tőzsdebuborék kialakulásához. De nem ez az egyetlen tényező, mert a tengerentúli piacon az elmúlt évben a szövetségi segélyek jelentős része is a tőzsdén landolt, és a bezárt kaszinók szerencsejátékosai is a börzékre tették át a székhelyüket.
A karanténintézkedések is durván átrendezték a részvénypiacot, nagy nyerteseket és nagy veszteseket gyártva, de még a részvényeket egekbe magasztaló közösségi oldalak hangadói is beleszóltak a „mindent veszünk” raliba.
Fontos körülmény, hogy amíg a hitelek a bikapiacot táplálják, addig a medvepiacon súlyosbítják a befektetők helyzetét. A buborék kipukkanásakor pedig tömeges margin call hívásokra lehet számítani, s szinte előre borítékolható a kisbefektetők összeomlása, hiszen a részvénypozícióikat hitelből építették, de nem valószínű, hogy a veszteségek finanszírozására is kapnak majd áthidaló hiteleket. Török Lajos szerint nehéz szabályozói oldalról közelíteni a problémát, hiszen a tőkeáttétek nagyságát már korábban korlátozták, a teljes tiltás meg legfeljebb az opciós piacra terelné át a kockázatot keresőket. És amíg ennyire olcsó a hitel, addig a befektetők nyilván tömegesen veszik igénybe ezt a finanszírozási formát. Ráadásul még az Archegos összeomlása is azt mutatta, hogy a piac képes szabályozni önmagát, ugyanis egyetlen cent adófizetői pénzt sem kellett bankmentésre fordítani.
Tudomásul kell venni – hangsúlyozta az elemző –, hogy a tőzsde veszélyes üzem, ahol nemcsak nyerni, hanem veszíteni is lehet. És talán az Archegos-ügy ráirányítja a figyelmet a banki kockázatkezelésre, és a brókercégeket is önvédelmi lépésekre ösztönzi, ha az időben kiküldött fedezeti felhívásokkal kordában tarthatják a túlzott kockázatot vállaló befektetőket.


