Nincs garancia a SZIT-es osztalékra
Több ponton módosult a jövő évi adócsomag részeként a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) működéséről szóló törvény, amelynek egyik része összhangba hozta ugyan azt a polgári törvénykönyvvel (Ptk.), azonban megnyitott egy kiskaput is, emiatt az elvárt osztaléktól akár el is eshetnek a (kis)részvényesek. Ez főleg azon társaságok esetében valós kockázat, ahol a közkézhányad alacsony, a többségi pakett pedig koncentrált.
A módosítás rögzítette, hogy a SZIT vezetőségének osztalékra vonatkozó javaslatáról végső soron a részvényesek döntenek. A pontosítás előtt a törvény kötelezte a SZIT-eket, hogy a nyereség legalább 90 százalékát mint elvárt osztalékot odaadják a részvényeseiknek.
A régi szabályozás viszont nem vette figyelembe a Ptk. által a részvényeseknek garantált döntési szabadságot. Az új törvény értelmében a SZIT-ek ügyvezetése továbbra is köteles javaslatot tenni az elvárt osztalékra, a részvényesek viszont dönthetnek akár úgy is, hogy nem kérnek a nyereségből részesedést, vagy megelégednek kisebb osztalékaránnyal. A módosítás a SZIT-ek számára lehetővé teszi, hogy osztalékfizetés helyett beruházzanak, vagy például ingatlanfejlesztési projektbe fogjanak anélkül, hogy a társaságiadó-mentességük veszélybe kerülne.
Fotó: Mohai Balázs / MTI
Kóka Gábor, a Deloitte partnere a Világgazdaságnak elmondta:
a módosított törvény szerint megtörténhet, hogy egy SZIT-ként működő részvénytársaság ügyvezetése javaslatot tesz az elvárt osztalék legalább 90 százalékának kifizetésére, ugyanakkor arra ténylegesen nem kerül sor.
A kedvező adózási feltételekkel járó SZIT-státusz ebben az esetben sem vész el, a törvényalkotók ugyanis csak azt írják elő a SZIT-té válás feltételeként, hogy a cégek ügyvezetése tegye meg a javaslatot az elvárt osztalék 90 százalékának kifizetésére.
A közgyűlés döntése eltérhet a menedzsment javaslatától, az is megtörténhet tehát, hogy egyáltalán nem kapnak osztalékot a SZIT-ek tulajdonosai
– magyarázta Kóka Gábor.
A módosítás háttere a Deloitte szakértője szerint az, hogy a SZIT-ek menedzsmentjeitől nem elvárható, hogy befolyással legyenek a közgyűlés döntéseire. Kérdésünkre Kóka Gábor hozzátette, a SZIT-ek által elért nettó nyereség az osztalékfizetés mértékétől függetlenül (a jogszabályban meghatározott kivételekkel) adómentes Magyarországon a társasági adó tekintetében.
Egy társaság, a Graphisoft Park kapta meg a SZIT-státuszt, a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) pedig úgynevezett SZIE-ként, azaz szabályozott ingatlanbefektetési előtársaságként működik, ennek ellenére már élvezheti az adókedvezményt.
Sajgál Gábor, a BIF vezérigazgatója a Világgazdaságnak azt mondta: a társaság menedzsmentje nem módosította korábbi álláspontját, amely szerint eredménye minimum 90 százalékát kifizeti a részvényeseinek osztalékként. Hasonló visszajelzést kapott a Világgazdaság a Graphisoft Park vezetőségétől is. Válaszlevelükben jelezték, hogy a társaság tartja magát a legalább 90 százalékos osztalékfizetéshez, a rendelkezésre álló szabad készpénzállomány figyelembevételével.
Kérdés azonban hogy e két társaság esetében ki hozza majd meg a végleges döntést az osztalékról. A BIF részvényeinek 59,9 százaléka a Pió 21 Kft.-é, a Takarékbank nemrég vásárolt 10 százalékot a cégben, a sajátrészvény-állomány 15,6 százalék, míg közkézen 14,5 százaléknyi papír forog. A SZIT-té váláshoz év végéig utóbbi arányt kell legalább 25 százalékra növelni.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
