A Horvátországban 2021 őszén megtartott népszámlálási adatokból kiderült, hogy tíz év alatt a lakosság több mint 9,24 százalékkal csökkent. Dél-nyugati szomszédságunkban 2011-ben még mintegy 4,28 millióan éltek, tavaly már csak 3,88 millióan. Ezek az adatok még meghökkentőbbek annak tükrében, hogy az 1991-es összeírás szerint még 4,78 millióan éltek az Adria partján lévő országban, azaz csaknem egymillióval többen, mint ma.
A legtöbb lakost az ország keleti részén fekvő Vukovár-Szerém (Vukovarska-srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-moslavacka) és Bród-Szávamente (Brodsko-posavska) megye veszítette, 19, 18, illetve 17 százalékot, de az országnak néhány tengerparti községet leszámítva nincs olyan közigazgatási egysége, ahol növekedett volna a lakosság. A legkisebb csökkenés Zágrábban volt, ahol csupán 2,54 százalékkal élnek kevesebben, mint 2011-ben.
A most közzétett adatokból az is kiderült, hogy nemcsak a népesség, de a háztartások száma is csökkent, mégpedig több mint százezerrel.
A népességfogyás legfőbb okai az elöregedő társadalomban és a nagymértékű elvándorlásban keresendők, a jelenség országszerte tetten érhető.
Az N1 televízió becslései szerint a népességfogyás 80 százaléka tudható be az elvándorlásnak. A vándorbotot ragadók többnyire Nyugat-Európában, azon belül is Németországban, Ausztriában és Írországban próbálnak szerencsét. Az említett csatorna készített egy közvélemény-kutatást is a külföldön dolgozók körében, amelyből kiderül, hogy a legtöbbjüknek esze ágában sincs hazajönni, vagy ha mégis, akkor ezt csak nyugdíjas éveikben tervezik. Indokként leggyakrabban az anyagi biztonság mellett a Horvátországban tapasztalható korrupciót és nepotizmust, valamint a kilátástalanságot jelölték meg.
