A szombati parlamenti választáson egyetlen szlovákiai magyar párt sem ugrotta át az 5 százalékos parlamenti küszöböt, azaz a 2020-as voksolás után a következő ciklusban is magyar képviselet nélkül marad a mintegy 450 ezres kisebbség. A Szövetség 4,38 százalékot, a Kékek-Híd 0,26 százalékot, a Magyar Fórum pedig 0,11 százalékot kapott. Vagyis ha mechanikusan összeadjuk a három párt eredményét (ami egyébként szakmaiatlan), akkor sem jön össze a bejutáshoz szükséges 5 százalék.
A képhez hozzátartozik, hogy a választást megelőzően egyetlen releváns közvélemény-kutatás sem mért a Szövetségnek 3,5-3,6 százaléknál többet, azaz a végeredménnyel akár elégedettek is lehetnének. Az ország 79 járásából három déliben, a Dunaszerdahelyi, a Komáromi és a Tőketerebesi járásban az első helyen végzett.
Szlovákiában az a párt, amelyik 3 százaléknál többet gyűjt be, állami támogatásra jogosult, ebből adódóan a legerősebb magyar párt 3,395 millió eurót kap. A kudarc elsődleges oka, hogy a dél-szlovákiai járásokban jóval alacsonyabb volt a voksolási hajlandóság.
Az országos átlag 68,5 százalék volt, ami 2002 óta a legmagasabb mutató, azonban a dél-szlovákiai járásokban az idevágó adat csupán 53 és 66 százalék között mozgott, azaz rendre az országos átlag alatt maradt.
Például ahol a Szövetség megszerezte az első helyet, a Komáromi járásban csupán 56,3 százalékos volt a mutató, a párt másik bástyájában, a Rimaszombati járásban pedig 53,4 százalék. Mivel Szlovákiában az abszolút, az országosan leadott szavazatok számítanak, ezért fontos a részvétel. A két kisebb párt magyarázata a kudarcra voltaképpen irreleváns, hiszen mélyen 0,5 százalék alatt végeztek. Gyimesi György, aki egyébként nem tagja a Szövetségnek, csupán a formáció talán legagilisabb arca, azzal magyarázta a kudarcot, hogy a magyar választók elhitték, három magyar párt indult a választáson. Miközben a másik kettő voltaképpen szlovák törpepártokkal társulva állt rajthoz.
A szétforgácsoltságot látva pedig a magyar választópolgárok egy része úgy döntött, inkább szlovák pártra szavaz, ami Gyimesi szerint hiányzott a Szövetségnek a végső elszámolásnál. Tegyük hozzá, hogy a szlovákiai magyarok között is vannak baloldaliak, jobboldaliak, nemzetiek, liberálisok, vagyis egy gyűjtőpárt nehezen vihető sikerre. Erre egyszer volt példa, az 1998-as választás előtt, amikor Vladimír Meciar uralma azzal fenyegetett, hogy Szlovákia nem jut be az Európai Unióba, a NATO-ba és a keleti perifériára sodródik. E hatalmas nyomás a szlovák jobboldali és a magyar pártokat is összefogta, koalícióba kényszerítette, ám azóta ez a nyomás megszűnt.
