A teniszezők többségét nem érdekli eléggé, mi történik Ukrajnában. Segítené a konfliktus lezárását, ha minden orosz sportolót eltiltanának addig, amíg Oroszország nem vonja vissza csapatait a megszállt területekről. A háborút nem szabad normalizálni – többek között erről beszélt az Ukrán Teniszszövetség alelnöke és megbízott ügyvezető igazgatója, Jevgenyij Zsukin az Ubitennis szakportálnak adott interjújában.
Fotó: Matt King / ITF
A sportvezető jelenleg szülővárosától, Kijevtől távol, Londonban él, onnan irányítja a szervezetet, de sokat utazik, hogy minél több döntéshozónak beszéljen arról, mi az összefüggés a sport és a háború között. Ez megítélése szerint nehéz feladat, ám azt mondja, nem panaszkodik, mert ez semmi ahhoz képest, amivel az ukrán katonáknak kell megküzdeniük a mindennapokban.
A lengyelek és a csehek felismerték az orosz veszélyt
Zsukin szerint a hazai teniszezőkön kívül azért pont a lengyel Iga Swiatek és a cseh Petra Kvitová a legnagyobb támogatói Ukrajnának, mert ők olyan országból származnak, amelyek közel vannak a háborúhoz, ezért tudják, mekkora fenyegetést jelent Oroszország, és mit kell átélniük a menekülőknek. Az alelnök elkeserítőnek tartja, hogy ők vannak kisebbségben, és hangsúlyozta,
csupán azokkal az orosz sportolókkal érez együtt, például Darja Kaszatkinával, akik nyíltan ellenzi a háborút, ám egyáltalán nem sajnálja azokat, akik hallgatnak, függetlenül attól, hogy Oroszországban büntetés várna rájuk.
Megkérdezték tőle, mi a véleménye arról, hogy 2022-vel ellentétben idén már nem tiltják ki a sportág legfontosabb versenyéről, Wimbledonról az oroszokat és a fehéroroszokat, amire azt válaszolta, sajnálja a döntést, de megérti, mert amikor bejelentették az angolok a tiltást, Ukrajnán kívül senki sem támogatta őket, most pedig, hogy közölték a változást, Ukrajnán kívül senki sem ellenezte.
Ezzel kapcsolatban egyébként korábban a fehérorosz Arina Szabalenkának volt egy sokat idézett kijelentése, amikor a tavalyi wimbledoni kitiltásról azt mondta, nem segíti a háború befejezését, ha sportolóként azt kiabálják a mérkőzések közben, hogy békét akarnak. Zsukin viszont nem így gondolja: szerinte igenis mindent be kell vetni a harcok megállításának érdekében, az orosz és fehérorosz politikusok pedig nyilvánvalóan propagandaeszközként használják a sportolókat. (Wimbledonban amúgy az a kazah színekben versenyző Jelena Ribakina győzött a nőknél, aki orosz származású, és az orosz szövetség büszkélkedett is a sikerével.)
Fotó: AFP
„Ez nem helyes, miközben tart a háború” – szögezte le az alelnök. Hozzátette, csak formalitásnak tartja, hogy az oroszok semleges zászló alatt versenyezhetnek, szerinte a férfi- és női tornákat szervező ATP és WTA többet is tehetett volna Ukrajnáért.
Ha háborúpártiak az oroszok, az az ő dolguk
Különösen a női teniszezők és a WTA kapcsolata vált viharossá, az ukránok egyre jobban támadják a szervezet elnökét, az amerikai Steve Simont. Egyikük, Leszja Curenko megdöbbenten beszélt arról, hogy
Simon azt mondta neki, bár ő nem támogatja a háborút, ha az orosz és fehérorosz játékosok igen, azon sem szabad felháborodni, mert ez az ő személyes véleményük.
Az egyik legjobb ukrán teniszező, Marta Kosztjuk is többször hangoztatta már a WTA érdektelenségét és az oroszok kitiltásának jogosságát, legutóbb, Miamiban pedig nem volt hajlandó kezet fogni az orosz Anasztaszija Potapovával, aki rengeteg kritikát kapott azért, mert a Szpartak Moszkva mezében melegített be ellene. A WTA állítólag utólag figyelmeztette Potapovát, hogy ezt ne tegye, pláne ukrán ellenféllel szemben, ám büntetést nem kapott.
Zsukin azt is elárulta, hogy a teniszszövetség gyakorlatilag minden bevételét elveszítette, az állami és szponzori támogatásokat, a versenydíjakat, illetve a kereskedelmi forrásokat. A Nemzetközi Teniszszövetség tavaly és az idén is 100-100 ezer dollárral támogatta a munkájukat, Dánia, Svédország, Finnország és Izland 20-20 ezer dollárt adományozott, a napokban pedig az olaszok jelentették be, hogy a római mester- és premiertorna bevételéből 170 ezer dollárt utalnak tovább.
Az ukránok ezzel a pénzzel a sportolóikat támogatják, valamint a hazai versenyrendezést: speciális szabályok mellett ugyanis havonta néhány tornát meg tudnak tartani az ország nyugati felén, természetesen óvóhelyek kialakítása után.
Oroszországnak és Fehéroroszországnak nincs helye az olimpián
Az interjú elkészültekor még nem kapták meg az ukrán sportminisztérium döntését, amelynek alapján az ország sportolói nem szerepelhetnek egy versenyen oroszokkal és fehéroroszokkal. Az alelnök úgy véli, ez ártana az ukránok karrierjének, és a megélhetésüket is veszélyeztetné, ráadásul mivel ők kvázi egyéni vállalkozóként vesznek részt az ATP és a WTA eseményein, nem is akadályozhatják meg őket ebben.
Káoszt okozott a sportdiplomáciában is a háború, nagy a bizonytalanság a párizsi olimpia előttTöbb mint kétszáz halott ukrán sportoló, sok helyről kitiltott orosz és fehérorosz versenyzők, összevissza ítélkező nemzetközi sportszervezetek és diplomáciai káosz – ez is történt az ukrán és az orosz sporttal a háború kitörése óta eltelt bő egy évben. |
Azzal viszont egyetért, hogy ha a háború még tartani fog, Ukrajnának nem szabad részt vennie a párizsi olimpián, ha az oroszok és a fehéroroszok utazhatnak, mert szerinte az ötkarikás játékokat a háború megakadályozásának érdekében hozták létre, és a bojkott is egy eszköz, amelyet erre lehet használni.
„Ha a háború jövőre még tart, esélyt sem látok a részvételünkre, ami a tenisz esetében nem akkora csapás, hiszen más sportágakkal ellentétben csak egy verseny a sok közül. De természetesen mindent megteszünk azért, hogy Oroszország és Fehéroroszország ne lehessen ott az olimpián” – mondta Zsukin.
