Sportangyalok a neve annak a honlapnak, amely az ukrán háborúban elesett sportolókat listázza. Volodimir Zelenszkij elnök beszámolója szerint idén február elejéig 228 sportoló, edző és sportszakember veszítette életét a harcokban, amire a nemzetközi sportvilág egyetlen megfelelő válasza, ha kitiltja Oroszország sportolóit a versenyekről.
Fotó: Darrian Traynor
Miután tavaly február 24-én kitört a háború, a legtöbb nemzetközi sportszervezet így is tett – több esetben az oroszokkal baráti Fehéroroszország képviselőit ugyancsak száműzve –, ám egy teljes évvel később sem világos, részt vesznek-e orosz sportolók a világ legnagyobb sporteseményein, például a Budapesten rendezendő atlétika-világbajnokságon.
Az elesett ukrán sportolók emlékoldalán lehet olvasni Olekszandr Oniscsukról, az Európa- és többszörös ukrán bajnok íjászról, aki felesége mellett öt, tíz és tizenkét éves gyermekét hagyta hátra;
Jevhen Obedinszkijről, a vízilabda-válogatott egykori csapatkapitányáról, aki az agytumorját túlélte, de egy mesterlövész végzett vele a saját erkélyén,
így a gyermekei elárvultak, miután az édesanyjuk belehalt a legkisebb testvér szülésébe; vagy éppen Szerhij Pronevicsről, aki még békeidőben, de teljes hadi felszerelésben lefutotta a maratonit 4 óra 36 perc alatt, ez pedig rekord. Bahmutnál a harcokban meghalt a 25 esztendős műkorcsolyázó, Dmitro Sarpar és a 22 éves tízpróbázó, Volodimir Androscsuk is.
Zelenszkij éppen Bahmutba hívta meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökét, a német Thomas Bachot, miután a NOB felpuhítva a háború kitörése utáni álláspontját, az eltiltás helyett annak megvizsgálását vetette fel, hogy az orosz és fehérorosz sportolók „semlegesként” miként vehetnének részt a következő ötkarikás játékokon 2024-ben, Párizsban.
Háborgás a NOB felvetése kapcsán
Volodimir Klicsko, az 1996-os olimpia ökölvívó bajnoka – mellesleg Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko öccse –, valamint az aranylabdás ukrán labdarúgó, Andrij Sevcsenko videónyilatkozatban, illetve Twitter-bejegyzésben ellenkezett, 34 ország kormánya pedig közös közleményben.
Az aláírók között szerepel az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Németország, amelyek a 2021-ben, Tokióban megrendezett játékokon kitették a résztvevő sportolók egyötödét,
a további aláírók között pedig ott van Lengyelország, Lettország, Litvánia és Dánia, amelyek bojkottal fenyegettek a NOB felvetése kapcsán.
Fotó: Mark Metcalfe
Változatlan az álláspontja ugyanakkor az európai és nemzetközi labdarúgó-szövetségeknek (UEFA, FIFA), amelyek kitiltották az oroszokat a sorozataikból – a fehéroroszokat nem –, így a válogatott elveszítette esélyét, hogy kijusson a Katarban megrendezett világbajnokságra, előtte pedig a Kazanyba tervezett európai Szuperkupa-mérkőzést is elvették.
A főleg európai elszigetelődés miatt az orosz szövetség elgondolkodott, hogy átkérje magát az ázsiai kontinentális szövetségbe – sportszakmai okokból Ausztrália is ide igazolt 2005-ben –, ám ott sem örültek az ötletnek, így az orosz futballfőnök, Alekszandr Djukov jobb híján úgy nyilatkozott: fontos lenne, hogy legalább a 2026-os világbajnokság selejtezőiben részt vehessenek.
Békét kiabálni a meccs után
Az ingoványos kérdés, hogy a például nemzetközi versenyeket járó, a háborút nem támogató orosz sportolókat (és csapatokat) jogos-e büntetni. Vagy ennél fajsúlyosabb, hogy Oroszország propagandacélokra használ(na) minden orosz sportsikert, és betagozná a Nyugattal szembeni kommunikációs stratégiájába, aminek csakis úgy lehet elejét venni, ha az orosz (és fehérorosz) sportolók el sem indulhatnak a versenyeken.
Ha tehetnénk valamit a békéért, nem gondolkoznánk egy percet sem, de nem tehetünk semmit. Rendszeresen büntetik az orosz és fehérorosz sportolókat, de ez segít a háború lezárásában? Mit várnak tőlünk, kiabáljunk a mérkőzések közben, hogy békét akarunk?
– kérdezte az éppenséggel fehérorosz teniszező, Arina Szabalenka a januári Australian Open előtt, amit meg is nyert a kazah színekben induló, de moszkvai születésű és sokáig az orosz válogatottat erősítő Jelena Ribakina ellen.
Tavaly nyáron Wimbledonban ráadásul Ribakina győzött a női egyes fináléjában, mire az orosz szövetség elnöke, Samil Tarpiscsev nyomban magukénak minősítette a sikert, mondván, az orosz iskola növendéke győzött.
Mi lesz a budapesti vb-n?
Az idei év legnagyobb sporteseménye az atlétikai világbajnokság lesz, méghozzá Budapesten, a Csepel-szigetcsúcsán épülő új stadionban, illetve a gyalogló és maratoni számok a belvárosban.
Fotó: Pool for Yomiuri / AFP
Jelen állás szerint ezeken nem vehetnek részt az oroszok és a fehéroroszok sem, az előbbiek ráadásul nemcsak a háború, hanem a nemzeti szövetségre a központi doppingolás miatt 2015-ben kiszabott felfüggesztés okán – habár a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) később lehetőséget adott az egyéni elbírálásra,
így nyert semlegesként 2021-ben olimpiai ötkarikás aranyérmet Marija Laszickene női magasugrásban, akárcsak két szabadtéri és egy fedett pályás vb-n is.
A WA márciusban tárgyalja a dopping miatti felfüggesztést – és csak ezek után foglalkozik a háború kitörésekor hozott eltiltásokkal. Ugyanakkor a szervezet elnöke, a brit Sebastian Coe kijelentette: az Ukrajna megtámadása miatt életbe léptetett büntetés feloldására márciusban ő nem lát esélyt, mivel a határozatot kiváltó okok egy évvel a háború kitörése után, jelenleg is fennállnak.
