Hétfőn kezdődik a 2023-as teniszszezon első Grand Slam-tornája, az Australian Open, ám a melbourne-i nyár legforróbb témája egyelőre az, hogy pályára léphetnek-e az orosz és fehérorosz sportolók az év legfontosabb versenyén, Wimbledonban július 3. és 16. között.
Fotó: AFP
Természetesen arról is sokan írnak, hogy vajon a szerb Novak Djokovics megnyeri-e 10. (!) trófeáját Ausztráliában azt követően, hogy egy évvel ezelőtt kitoloncolták, mert nem volt hajlandó beadatni magának a koronavírus elleni védőoltást, és így nem kapott vízumot – érdekesség, hogy az idén már koronavírus-fertőzéssel is pályára léphetnek a játékosok, sokat változott tehát a helyiek hozzáállása a járványhoz.
Tavaly az ukrajnai háború kirobbanása előtt rendezték meg a versenyt, ám az idein fel sem vetődött az orosz és fehérorosz sportolók kizárása – a tornák jelentős többségén csupán annyi a korlátozás, hogy az érintettek semleges színekben teniszeznek, nincs ott a nevük mellett hazájuk zászlaja. Wimbledonban viszont tavaly kitiltották őket, aminek nagyon vegyes volt a fogadtatása: sokan – az ukránokkal az élen – támogatták a döntést, mások viszont azt mondták, nem lehet büntetni a teniszezőket Vlagyimir Putyin tetteiért.
Így is orosz nyert Wimbledonban
A brit szakszövetség mindezért a férfiak és nők versenyeztetéséért felelő ATP-től és WTA-tól 1,75 millió dollárnyi büntetést kapott, ráadásul a két szervezet határozata értelmében tavaly Wimbledonban csupán pénzdíjat nyerhettek az indulók, ranglistapontokat nem, ami nagyon nem tetszett a teniszezőknek. A történet érdekessége, hogy a nőknél a kazah színekben versenyző, de valójában moszkvai születésű, és sokáig az orosz válogatottat erősítő Jelena Ribakina emelte a magasba a trófeát – az orosz teniszszövetség büszkén hirdette, hogy az értelmetlen brit döntés ellenére nem tudták megakadályozni, hogy orosz nyerje meg a tornát.
Nem volt botrány a szereplésük miatt
Az angolok azzal védekeztek, nem lehet legitimálni az orosz agressziót a sportolók szereplésével, Fehéroroszország pedig tevékeny részese volt az Ukrajna elleni támadásnak. A teniszszövetség ki is adott egy sértett közleményt, amelyben azt írja,
bár az egész világ elítéli Oroszország tettét, most a sportág mégis a briteket közösíti ki,
a magas büntetés miatt pedig több tornát nem tud majd megrendezni az idén.
Az Ausztráliában találkozó teniszközösségben viszont már arról beszélnek, hogy 2023-ban nem kockáztatják meg újra az oroszok és fehéroroszok kizárását, mert az még súlyosabb büntetéssel járna. Szintén érv lehet a változtatás mellett, hogy az elmúlt egy év tapasztalatai alapján a teniszezők nem kavarnak botrányt a szereplésükkel vagy a nyilatkozataikkal, nem viselnek Z betűt, mint az eltiltott tornász, és nem próbálják meg védeni a háborút.
Nem segít, ha sportolóként a háborúról beszélnek
A világranglistán 5. fehérorosz Arina Szabalenkát az egyik ausztrál sajtótájékoztatón a wimbledoni játék lehetőségéről kérdezték, amire azt felelte, továbbra is úgy gondolja, nem szabad összekeverni a sportot és a politikát, és rettentően csalódott volt a tavalyi döntés miatt.
Rendben, eltiltottak minket Wimbledonból. És mi történt? Semmi. Tényleg szörnyű, ami zajlik, a háborút nem támogatja senki. Senki. Ha sportolóként állandóan erről kell beszélünk, az egyáltalán nem segít. Amennyiben tehetnénk valamit a békéért, nem gondolkoznánk egy percet sem, de nem tehetünk semmit. Rendszeresen büntetik az orosz és fehérorosz sportolókat, de ez segít a háború lezárásában? Mit várnak tőlünk, kiabáljunk a mérkőzések közben, hogy békét akarunk?
– tette fel azt a két kérdést Szabalenka, ami alighanem az elmúlt szűk egy évben minden orosz és fehérorosz sportoló fejében megfordul. Oroszországban a háború említése vagy a harcok megkérdőjelezése bűncselekménynek számít.
