Kimeríti az embercsempészet fogalmát, amit tehetséges afrikai labdarúgókkal művelnek a magukat játékosügynöknek kiadó gazemberek – az egykori világklasszis sztár, a nemzetközi szakszervezet és egy munkaügyi szervezet ezért összeállt, hogy tegyen valamit az átverések ellen.

Didier Drogba a saját pályája csúcsán, egy Premier League-rangadón.
Fotó: Ian Kington

Didier Drogba idén tavasszal már a 45-öt is betöltötte, és öt éve visszavonult a profi futballtól, ráadásul utolsó éveit Amerikában töltötte, nem is a szakma csúcsának számító európai klubversenyekben. Ám ettől még világklasszis csatár volt, és amit lehet, megnyert az angol Chelsea-vel: a 2012-es Bajnokok Ligája-sikert például legfőképpen neki köszönhetik a londoniak. Emellett azonban civil ügyekben is fontos szerepet játszott.

Albert herceggel együtt, az ebola ellen

2005-ben például – miután segített kijutni válogatottjának a 2006-os világbajnokságra – a fegyverek letételére szólította fel honfitársait, hozzájárulva az öt éve tomboló polgárháborús helyzet befejeződéséhez. Később az Afrikai Nemzetek Kupájának egyik helyszínét sikerült az ország második legnagyobb, ellenállókkal teli városába, Bouakéba juttatni, ami tovább szilárdította a békét. 

Ezek nyomán az ENSZ jószolgálati nagykövetének jelölték, 2010-ben pedig a Time magazin beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. 

Azóta kampányolt az ebola ellen, részt vett a szegénység elleni jótékonysági meccsen, felújíttatta egykori otthoni klubja stadionját, majd Albert monacói herceg Sport és Béke nevű szervezetének alelnöke lett. Most pedig a fiatal afrikai labdarúgókért szól – hangosan.

Ivory Coast's football star Didier Drogba answers journalists' questions during the inauguration of the Didier Drogba Primary School on January 17, 2018 in Pokou-Kouamekro, near Gagnoa, central-western Ivory Coast. Ivory Coast's football star Didier Drogba sponsored the construction of a primary school in Pokou-Kouamekro. (Photo by Sia KAMBOU / AFP)
Didier Drogba ma már az alapítványa révén igyekszik segíteni. Fotó: Sia Kambou

 

Mit remélnek a szülők?

Saját alapítványa mellett a nemzetközi játékos-szakszervezet, a Fifpro, valamint az International Labour Organization (ILO) nevű munkavédelmi testület hármas együttműködésében igyekszik felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyek leselkednek a nagy ívű pályafutásra vágyó afrikai focistákra.

Átvernek, becsapnak, rászednek: túl régóta van így, a kamuügynökök száma pedig megsokszorozódott. Ráadásul nem pusztán labdarúgókról van szó, hanem fiúkról és lányokról, akik sikeres nemzetközi karrierről álmodnak

– nyilatkozta Drogba.

A Fifpro vizsgálódott is a földrészen: Botswana, Ghána, Kamerun, Kenya, a Kongói DK, Zambia és Zimbabwe játékosai részvételével végzett közvélemény-kutatást. A 263 férfi és női játékos válaszát összegző felmérés döbbenetes eredményeket hozott, íme néhány adat: 

  • 70 százalékukat kerestek már meg kérés nélkül olyanok, akik azt állították, külföldi szerződéshez segíthetik a játékost.
  • 36 százalékot közülük a közösségi médiában találtak meg.
  • 78 százalékban nem, vagy nem teljesen valósult meg, amiket az állítólagos ügynökök ígértek.
  • 56 százaléknak nem intézték el a megbeszélt próbajátékot.
  • 44 százalék nem jutott olyan szerződéshez, amilyet ígértek neki.

A figyelemfelhíváshoz csatlakozott Drogba egykori chelsea-s klubtársa, a kameruni Geremi is, aki, bár a spanyol Real Madridig jutott – amellyel többek között kétszeres Bajnokok Ligája-nyertes lett –, de mire Európába ért, addigra őt is megvezette néhány csaló. 

Márpedig ez anyagi, lelki, szakmai tekintetben is rendkívül káros: a reménykedő fiatalok (és családjaik) euróban vagy dollárban mérve négy számjegyű összegeket fizetnek az ígérgetőknek 

– aztán olykor a világmegváltó jólét helyett életveszélyes helyzetbe kerülnek.

Az áldatlan állapotokat szeretnék hátrahagyni a tehetséges afrikai focistapalánták.
Fotó: Issouf Sanogo / AFP

Természetes, hogy a szülők és gyermekeik azt remélik, hogy ők is boldogulhatnak ebben a globális jóléti sportágban. De amikor a válogatottban szerepeltem, sokszor láttam a szállodánk környékén fiatal focistákat, akiket magukra hagytak az úgynevezett ügynökök, és elárvulva, üres zsebbel kényszerültek kéregetésre

– folytatta Drogba. Hangsúlyozta: a Fifpróval és az ILO-val azt az üzenetet igyekeznek eljuttatni mindenhova, hogy mindenki részletesen tanulmányozza a hozzá befutó ajánlatokat, és csakis alapos megfontolás után állapodjon meg bárkivel.

Mégis lehet Szuperliga

Valamelyest segíthet a helyzeten, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, 

a FIFA szigorítja az ügynökök nemzetközi szabályrendszerét: október 1-jétől csak azok juthatnak működési engedélyhez, akik átmennek a vizsgán 

– Angliában, a világ legjobb bajnoksága, a Premier League hazájában az első újszerű teszten idén tavasszal 48 százalék bukott meg.

Ennél is gyakorlatiasabb segítség lehet, ha javulnak az afrikai lehetőségek. 

Drogba és Geremi arról is tárgyaltak, hogy az Afrikai Labdarúgó-szövetség (CAF) égisze alatt hozzanak létre egy Szuperligát, amely merőben eltérő attól, amit a legnagyobb európai klubok akartak. Drogbáék elképzelése szerint a fekete kontinensen előbb nyolc, később 24 klubbal zajló, színvonalas verseny szerveződne, amely infrastruktúra és fizetés tekintetében is versenyképes lenne az európai alternatívákkal, mérsékelve az elvágyódást, és meggátolva a potenciális rémtörténeteket.