Új trend hódít a fogyasztók körében, és ennek mindenki örülhet
Nem könnyű kiigazodni a termékjelölések széles skáláján, legyen szó fair trade minősítésről, felelős gazdálkodásról vagy éppen zöldcímkékről. A Századvég a magyar felnőtt lakosság körében végzett reprezentatív kutatása szerint a fogyasztók azonban szívesen megteszik ezt. Sőt, igénylik is a felelősen előállított termékeket.
A megkérdezettek több mint kétharmada (71,9 százalék) fontosnak tartja, hogy egy termék vagy szolgáltatás előállítása szén-dioxid-semleges (pontosabban szén-dioxid-kompenzált) módon történjen.
Ami talán ennél is fontosabb: a válaszadók több mint fele (51,5 százalék) hajlandó lenne ezért többet is fizetni, legnagyobb arányban maximum 20 százalékkal.
Ez pedig valódi piaci igényt jelez a fenntartható termékek iránt.
A karbonsemlegességet azonban nem adják könnyen. Ennek megszerzése a vállalatok szempontjából nézve meglehetősen összetett, költséges és sok papírmunkát igénylő folyamat. A „carbon offsetting”, vagyis a szén-dioxid-kibocsátás kiegyenlítése egy olyan folyamat, amelyben a vállalatok a termék vagy szolgáltatás előállítása során kibocsátott üvegházhatású gázokat különböző környezetvédelmi projektek támogatásával ellensúlyozzák, leggyakrabban erdőtelepítéssel. A projektek végrehajtásáért felelős szervezetek ezek alapján tanúsítványokat állítanak ki, amelyeket újabb szereplők hitelesítenek, és az így létrejövő karbonkrediteket vásárolhatják meg a vállalatok, hogy – legalábbis papíron – semlegesítsék saját kibocsátásukat.
A fenti folyamat nemcsak bonyolult, de erős bizalmat is feltételez mind a fogyasztók, mind a részt vevő vállalatok oldaláról. A szén-dioxid-kompenzálást ezzel összefüggésben gyakran érik kritikák, elsősorban a világ távoli tájain végrehajtott – és emiatt a fogyasztók által nehezen ellenőrizhető – erdőtelepítési projektek körüli botrányok miatt.
A leghíresebb ezek közül 2023-ban robbant ki, amikor kiderült, hogy az egyik legnagyobb karbonkredit-hitelesítő szervezet által hitelesített karbonkreditek akár 90 százaléka nem képviselt valós kibocsátáscsökkentést. Az elmúlt időszakban is rendszeresen lehetett olvasni olyan botrányokról, amelyekben túlbecsülték a kibocsátáscsökkentés mértékét, vagy éppen jogosulatlanul bocsátottak ki karbonkrediteket.
Bár a klímasemlegességi projektek eddigi megvalósítási tapasztalatai kapcsán a lakosságnak joggal lehetnek fenntartásai, mégis a válaszadók több mint 90 százalékának fontos az, hogy a vállalatok törekedjenek a klímasemlegességre.
Az is egyértelmű, hogy nem a távoli őserdőprojekteket támogatják, tízből kilenc válaszadó kifejezetten fontosnak tartja, hogy a szén-dioxid kiváltására vonatkozó törekvések a lakóhelyükhöz közel, ellenőrizhető projektekben valósuljanak meg.
Ami az egyes korosztályokat illeti, a karbonsemlegességnek az 50 év feletti korosztály tulajdonít nagyobb jelentőséget, akárcsak a helyben megvalósított kompenzációs projekteknek. A 18–29 éves korosztály elsősorban a természetes vagy újrahasznosított alapanyagok használatát várja el a gyártóktól, miközben kevésbé releváns számukra a karbonsemlegesség, vélhetően nem kis részben a nyomonkövethetőség kihívásaival összefüggésben.
A hazai ESG-kerettörvény szerencsére megadja a lehetőséget a valóban ellenőrizhető, a hazai kibocsátást Magyarországon megvalósított környezetvédelmi projektekkel ellensúlyozó kezdeményezéseknek. Mivel az ESG-szempontok egyre inkább beépülnek az üzleti és fogyasztói döntésekbe, kiemelten fontos, hogy a klímasemlegességi projektek szabályosan, átláthatóan és nem utolsósorban a helyi igényeknek megfelelően valósuljanak meg.
De mit tehetnek még a gyártók, hogy megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatósággal kapcsolatos elvárásainak?
A képzeletbeli ranglista első helyén a természetes vagy újrahasznosított alapanyagok használata áll, ezt kifejezetten a fiatalabb generáció várja el. A dobogó második fokára a már említett szén-dioxid-kompenzálás került, míg a harmadik helyre a munkavállalókra irányuló figyelem, a munkavállalói programok.
Gyakran hallani, hogy az ESG és vállalati fenntarthatóság csak egy múló trend, azonban az átalakuló fogyasztói igények, különösen a fiatalabb korosztályok esetében, nem erről tanúskodnak. Érdemes ennek megfelelően – az adatgyűjtésen és jelentéstételen túlmenően – valódi, fenntartható gyártástechnológiában, termékekben, szolgáltatásokban és üzleti modellekben gondolkozni.
