Legkorábban a soron következő rendes ülésen, tehát augusztus végén vagy szeptember elején számolhat be a BKV a Fővárosi Közgyűlésnek a városnéző autóbuszos szolgáltatás kapcsán végzett vizsgálatának eredményéről – tájékoztatta a Főpolgármesteri Hivatal a Világgazdaságot. Mint ismert,
a közlekedési vállalatot egy hete kérte fel Budapest, hogy készítsen koncepciót arról, milyen feltételek mellett tudná ellátni e tevékenységet egyedül vagy alvállalkozók bevonásával.
Hogy mennyire vállalkozószellemű a BKV, az már csak azért se mindegy, mert a fővárosi városnéző autóbuszos szolgáltatás évi 420-450 ezer utast jelent, ez 20-50 eurós felnőttjegyekkel több milliárd forintos forgalmat hozhat. Nagyjából ekkora bevételre tehet szert a társaság, ha úgy dönt, hogy maga végzi a tevékenységet, s egyúttal ennyitől eshetnek el a mostani piaci szereplők.
A városnéző buszozás részeként az utóbbi évtizedben széles körben jelentek meg az úgynevezett hop on hop off módszerű cégek, különösebb szabályozási környezet nélkül. A szolgáltatásra hét társaságnak van engedélye (utóbbit a Fővárosi Önkormányzat a BKK közreműködésével állítja ki), ezek együtt mintegy hatvan busszal rendelkeznek.
A Főpolgármesteri Hivatal közlése szerint
a vállalkozások egy évre 55-60 millió forint megállóhely-használati díjat fizetnek a BKK-nak, valamint a fővárosnak és a kerületi önkormányzatoknak további évi 8-10 millió forint közterület-használati díjat.
Ennek fejében – a piacvezetőkre, tehát a Big Busra, a Budapest Sightseeingre és a City Tourra fókuszálva – a cégek körülbelül nyolcvan megállóhelyet használhatnak 9 és 16 óra között a fővárosban, a napi járatszámuk vonalanként hat és huszonkettő közötti.
A szolgáltatás keretein több okból is változtatna Budapest. Egyrészt szeretné lefektetni a forgalomban részt vevő buszok műszaki színvonalának minimumát, másrészt egységes arculatot vezetne be a szektorban. A harmadik indok – ez talán a legnyomósabb –, hogy
a főváros szerint a kitermelhető nyereséghez viszonyítva a mostaninál jóval nagyobb díjbevétel járna neki.
Első körben az tűnt a legmegfelelőbb jogi eszköznek, ha koncesszióba szervezik a szolgáltatást. A beszerzési eljárással a Fővárosi Közbeszerzési Lebonyolító Kft.-t bízták meg.
A teljes cikket a Világgazdaság csütörtöki számában olvashatja