Még mindig fejnehéz a magyar hotelpiac

A hazai turizmus a nemzetközi trendeknek megfelelően bővül, a szállodai szobák iránti kereslet növekszik. „Az utóbbit egyértelműen a pozitív hangulat, a rendelkezésre álló jövedelmek és a több szabadidő hajtja fel” – mondta el a Világgazdaságnak Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Vidéken a wellness- és fürdődesztinációk (illetve a vizes kínálati elemekkel rendelkező térségek és hotelek), valamint a belföldi tréning-, szeminárium- és konferenciapiac pörgeti az erre alkalmas szállodákat. „A gyógyhelyeken pedig a hagyományos piacok generálnak erős keresletet” – tette hozzá.

Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója szerint

a turizmus bővülése a szállodai férőhely-kihasználtságon egyértelműen tetten érhető. Míg 2013-ban csupán 50 százalék körül mozgott ez a mutató, 2018-ban már meghaladta a 60 százalékot.

Ebből viszont az is következik, hogy vannak még kihasználatlan tartalékok. A hazai szállodapiac ráadásul fejnehéz, amit a számok jól mutatnak: Magyarországon mintegy hatvanezer szállodai szoba áll rendelkezésre, ezek egyharmada Budapesten.

Nem véletlenül, a főváros ugyanis vonzó szabadidős desztináció – Budapesten szinte megszűnt a szezonalitás, az egyéni turisták folyamatosan már-már csúcsra járatják a hoteleket. Hegedűs Attila szerint az üzleti utazók mozgása az adott ország gazdasági aktivitásától és attraktivitásától függ, azaz a gazdasági növekedés a legmegfelelőbb mutató a becslésére. Hozzátette, ebben jókora a potenciál hazánkban, hiszen egy attraktív, befektetési szempontból is vonzó desztináció generál üzleti volumenű turizmust.

Az országban 3000-3500 szállodai szoba épül, vagy van előkészítés alatt, ezek három éven belül elkészülhetnek mintegy 20 százalékos kapacitásbővülést vetítve előre. A megoldás a vidék felzárkózására azonban nem csak az építkezés.

A mutatók erősödéséhez vezethet a szállodán kívüli termékfejlesztés – programok, attrakciók erősítése, létrehozása. Ebben a települések, termékgazdák, szállodák és a turisztikai szervezetek, többek között a Magyar Turisztikai Ügynökség szerepe is óriási

– mondta Hegedűs Attila. Mint hozzátette: kellenek azok a gyógyhelyi, szabadidős és egyéb desztinációs termék- és márkaépítési fejlesztések, amelyek javítják a turistafogadás feltételrendszerét, elősegítik a tartózkodási idő növekedését, és ezáltal a költést. A szállodai termékeket tekintve – a standard és a non standard hotelek esetében is – az lenne kívánatos, ha hangulatos, barátságos, fogyasztásra ösztönző közösségi terek jönnének létre, tovább bontva azt az imázst, hogy a szálloda zárt világ. Egy szállodai kávézó, étterem vagy hall nyitott helyként élhetne a lokális közösségben is, mindehhez modern és barátságos, az adott termékhez illeszkedő dizájn kapcsolódhatna.

Az idei legnagyobb kihívást Kovács István két dologban látja.

Egyrészt a vendégszám növekedésével a hotelek csak úgy lesznek képesek lépést tartani, ha felújításokat végeznek.

Ez a probléma nem csak vidékcentrikus, a fővárosban épp akkora gondot okoz a szállodák leromlott állapota. Az állam többek között ennek leküzdésére indította a Kisfaludy turisztikai fejlesztési programot, amely panziók és szállodák felújítására, valamint bizonyos kiemelt régiókban új szállodaberuházások támogatására szolgál.

Másrészt – Kovács szerint – az idei év hatalmas gondja a munkaerőhiány lesz, amelyre a megoldás csak a szektor béreinek emelése, valamint a technológia fejlesztése lehet.