Turizmus

Átvészelte a MÁV és a GYSEV a járványt

Az államnak tavaly nagyon mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, hogy kifizesse az általa megrendelt személyszállítási és pályaüzemeltetési közszolgáltatásokat, amelyek indokolt költségei nem térültek meg a díjbevételből.

Az állami tulajdonú MÁV Zrt. 156,9 milliárd forintos, az előző év szintjén maradt bevételeinek 60 százaléka a pályahálózat használatával kapcsolatos szolgáltatásokból, 23 százaléka pedig abból származott, hogy vontatási energiát adott el.

Bérbe adott járműveket, ingatlanokat, és volt más üzleti tevékenysége is.

A társaságnak költségtérítés jár az államtól, ha a bevételeiből nem térülnek meg a vasúti pályák működtetésének, felújításának költségei. Tavaly ez 120,4 milliárd forintos tétel volt – derül ki a társaság éves beszámolójából. Az állam az idén 127 milliárdot szán erre a célra, ebből a MÁV 118 milliárdra számíthat, a többi a szintén pályaüzemeltető GYSEV-nek jutna.

A MÁV az általa kezelt állami eszközökkel kapcsolatos projektekre 100,9 milliárd forint beruházási célú költségvetési forráshoz jutott – az előző évi háromszorosához –, ennek legnagyobb, 73,5 milliárd forintos tétele a Budapest–Belgrád vasúti beruházáshoz kapcsolódott.

Az állami vasúttársaság tavaly a legtöbbet pályái karbantartásért fizetett, a 16,3 milliárdos tétel a negyedével haladta meg az előző évit, de elvitt 11,7 milliárdot az épületek szintén dráguló üzemeltetése és karbantartása is. Kiemelt esemény volt tavaly a Volánbusz Zrt. és a Volán Busz Park Kft. beolvasztása.

Fotó: MTI/Varga György

A MÁV legnagyobb leányvállalata, a MÁV-Start Zrt. nettó árbevétele a korábbi harmadával, 66,1 milliárd forintra esett a járvány hatásainak következtében. A személyszállító társaság bevételein belül 29,5 millió forint származott a menetdíjakból és 11,7 milliárd a szociálpolitikai menetdíj-támogatásból. A nagy pénz itt is – az egyéb bevétel soron – a 215,8 milliárdos állami költségtérítés volt. A MÁV-Start adózott eredménye a hetedére, 325 millió forintra esett.

Nyereséges volt, sőt javított is a magyar–osztrák állami tulajdonú GYSEV Zrt., amelynek 1,1 milliárdos adózott eredménye az előző évi bő kétszerese, 19,1 milliárdos árbevétele halvány növekedést takar. A hazai és ausztriai síneken is szolgáltató társaság az ország második legnagyobb vasúti személyszállítója, továbbá (az itt nem tárgyalt áruszállítás mellett) volt mintegy 3 milliárd forintos pályavasúti, továbbá gépészeti és más bevétele is.

A GYSEV a személyszállításban 14,6 milliárd forintos költségtérítést kapott, 2 milliárddal többet, mint 2019-ben, a pályavasúti szolgáltatásban pedig 8,3 milliárdot, ez 3,3 milliárdos pluszt takar.

Tavalyi beruházásainak legnagyobb tétele az FHÉV-Cross Border projekt 2,7 milliárd forintja volt.

vg graf

A 2019-es 6 millió után csak 4,2 millió utast szállított, de karbantartásra az előző évinél 1,3 milliárd forinttal többet, 4,8 milliárdot költött, és az ÖBB-nek a vontatásért kifizetett 1,2 milliárd is az ötödével haladja meg a 2019-est. A nyersanyagárak idei emelkedését látva igen jól tette, hogy megvette az idei pályafelújításaihoz, javításaihoz szükséges összes anyagot.

A MÁV vasúti áruszállító üzletágából önállósult, ma már osztrák állami tulajdonú csoportként működő Rail Cargo Hungaria Zrt. a hazai vasúti árufuvarozás meghatározó szereplője. Tavalyi, 70,8 milliárd forintos árbevétele kissé elmaradt a 2019-estől, ezen belül az exportja 22,1 milliárdra nőtt. Adózott eredménye mínusz 5,7 milliárd forint lett, ami romlás a 2019-es, 3,8 milliárdos veszteség után. Partnereivel, vevőivel szembeni követelései kapcsán közel 1,8 milliárd forint értékvesztést számolt el, ebből több mint egymilliárdért az ISD Dunaferr a ludas.

Nyár elején újraindul a nemzetközi vonatközlekedés

Június 1-jétől a MÁV több nemzetközi járata az eredeti menetrenddel és kapacitással közlekedik a külföldi vasútvállalatokkal együttműködve.

 

vasút nemzetközi Rail Cargo vonat GyESEV utazás külföldi járat MÁV
Kapcsolódó cikkek