Nem kínai turistából van a legtöbb – Magyarország a nyertesek közé tartozik
„A turizmus legkiválóbb képviselőit köszönthettük Budapesten az elmúlt napokban. Most már kijelenthetjük, hogy a nagy sikerű júliusi Európa–Kína Turizmus Dialógus konferencia után, a magyar főváros egy platformra hozta az ágazat kormányzati és piaci szereplőit az egész Európai Unióban” – mondta Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a 23. Európai Turizmus Fórum záró sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a soros elnökség részeként hazánk első alkalommal rendezte meg a legmagasabb szintű EU-s szakmai eseményt.
Európai turizmus: egymillió ember hiányzik
Könnyid szerint sikeres, fontos, egyben hiánypótló rendezvényen vannak túl. „A turizmus mára a versenyképesség motorja, a gazdasági növekedés egyik legfontosabb hajtóereje lett, és nemcsak az Európai Unióban, hanem Magyarországon is” – mutatott rá, kiegészítve azzal, hogy
az ágazat nemzetgazdasági hozzájárulása mintegy 13 százalék volt, míg a központi költségvetés bevételeinek több mint 10 százalékát adta, a fogyasztáson és a foglalkoztatáson keresztül.
Azzal folytatta, hogy az év első kilenc hónapjában 14 millió vendég 35 millió vendégéjszakát töltött el nálunk, ami a vendégek számában majdnem 10 százalékos, a vendégéjszakákat illetően pedig 5 százalék bővülés a tavalyi esztendőhöz képest.
Az MTÜ vezérigazgatója úgy fogalmazott: a magyar soros elnökség kiemelt prioritása a versenyképesség megerősítése, ám „megbízható adatok és mérhetőség nélkül nincs hatékony tervezés”. Ezek ugyanis segíthetnek felkészülni a jövő kihívásaira – közölte.
A budapesti fórumon sok szó esett
- a klímaváltozásról és
- a fenntarthatóságról,
a konferencia kezdetén a résztvevők egyperces néma csenddel emlékeztek a spanyolországi villámárvíz áldozataira. „A turizmus egy nagy család, a szolidaritás része az együttműködésnek az ágazaton belül” – magyarázta Könnyid László, aki arról is beszélt, hogy a szakma nem szereti a túlturizmus kifejezést, helyette inkább a kiegyensúlyozatlan jelzőt használják. „Ha vannak adatok, akkor tudjuk terelni a turisták áradatát.” Jelenleg ilyen átfogó probléma egyébként sincs az ágazatban, inkább eseti jelenségekről van szó – állapította meg, majd hozzáfűzte: a munkaerőhiány sem magyar sajátosság, az uniós tagállamokra egyaránt jellemző, bár azért az megnyugtató, hogy „sok fiatal hajlandó és készen áll a turizmusban dolgozni”. A mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban elmondta, akkor fog az algoritmus működni, ha az MI-t tréningezzük, és megtanítjuk struktúrákat felismerni.
Marie-Helene Pradines, az Európai Bizottság főosztályvezetője kiemelte: az ágazatban 3,5 millió vállalkozás működik, amelyek több mint 20 millió embernek adnak munkát Európa-szerte. Kitért arra is, hogy
több mint egymillió betöltetlen álláshely van a turizmusban a kontinensen, amire megoldást kell találni.
„Még vonzóbbá kell tennünk a turizmust az álláskeresők körében” – hangsúlyozta. A főosztályvezető üdvözölte, hogy új uniós biztos felel a turizmusért az Európai Bizottságban, és új stratégia kidolgozására készülnek.
Nem kínai, hanem amerikai turistából van a legtöbb Európában
Eduardo Santander, az Európai Utazási Bizottság (ETC) vezérigazgatója úgy véli, az ágazat kiemelkedő teljesítményt nyújtott 2024-ben a geopolitikai kihívások ellenére. Ismertette: az európai turizmusban 2024 harmadik negyedévében 7 százalékkal nőtt a külföldről érkezők, és 5 százalékkal a vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest. Santander arra is rávilágított, hogy a régiónk, így Magyarország is a nyertese ennek.
Bár mifelénk is érezhető a kínai turizmus hatása, de az egész kontinenst tekintve nem az ázsiai világhatalom, hanem az Egyesült Államok vezet, amerikai vendégből van a legtöbb Európában.
Míg az általános infláció mérséklődött, a szolgáltatások pénzromlása továbbra is magas, ami hatással van a turizmussal kapcsolatos költségekre és az utazói magatartásra – állapította meg.
Budapest iránt kimagasló a külföldiek érdeklődése
Másfél millió vendég fordult meg szeptemberben a turisztikai szálláshelyeken, ahol a forgalom mintegy 40 százaléka célozta Budapestet, 60 százaléka pedig vidéken realizálódott. A nemzetközi vendégforgalom 87 százaléka a magyar fővárosra irányul, a külföldi vendégéjszakák száma itt 15 százalékot nőtt. Budapest iránt kimagasló a nemzetközi utazók érdeklődése a Nemzetgazdasági Minisztérium elemzése szerint.
