Többet költenek a magyarok egészségügyre
A nyugat-európai és a skandináv országokban rendkívül magas az egy főre jutó GDP, ám a régiónkban jóval alacsonyabb – mondta Bodrogi József, egészségügyi közgazdász a Világgazdaság „Egészségügy: együtt és/vagy külön?” című konferenciáján.
Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2006 és 2012 között vásárlóerő-paritáson emelkedtek nyugat-európában és a skandináv országokban, és a válság ellenére a régiónkban. Rámutatott, hogy Lengyelországban és Szlovákiában azonban a betegek hozzájárulása csökkent az egészségügy finanszírozásához, Magyarországon viszont jelentősen nőtt az elmúlt években.
A magyar társadalom demográfiai összetétele megváltozott az elmúlt 100 évben: sokkal kevesebb lett a fiatal és több lett az idős. A következő években azonban további 8-900 ezer ember megy nyugdíjba, ami miatt nagy nyomás lesz a TB-rendszeren. „Ez komoly nyomás alá helyezheti a költségvetést” – vélekedett. Nem csak a nyugdíj, de más területek is elvonhatják a többletforrást. Bodrogi József kiemelte: jelenleg a GDP 0,8 százalékát költjük honvédelemre, amit a következő 7 évben 2 százalékra kell növelni, vagyis az egészségügy elég komoly vetélytársat kap.
