Aránytalan teher a kicsiken
Még lázas számítgatás folyik a válságadónak az ágazatban érintett cégekre és a piacra gyakorolt hatásaival kapcsolatban – nyilatkozták a lapunk által megkérdezett távközlési szolgáltatók. Iparági szakértők szerint bizonyos tendenciák viszont már most előrevetíthetők a cégek versenyképessége, valamint általában a piacon folyó verseny szempontjából.
Ismeretes, hogy a parlament október 18-án fogadta el a több ágazatot is érintő törvényt, amelynek alapján a távközlési vállalkozások befizetési kötelezettsége a nettó árbevétel 500 millió forintot meg nem haladó része után 2 százalék, az 500 millió és 5 milliárd forint közötti rész után 4, az 5 milliárdot meghaladó után 6,5 százalék.
A lépésre a leggyorsabban a Magyar Telekom reagált, amely két nappal a törvény elfogadása után már bejelentette, hogy 27,5 milliárd forint válságadóval számol 2010-re. Jelezte: a többletteher nem érinti az idei célokat, vagyis a rendkívüli tételek nélkül számolt EBITDA esetében tartható lesz a 7-9 százalékos csökkenés.
A szakma nemcsak a különadó tényét, hanem azt a döntést is kezdettől hibásnak tartotta, hogy az adó alapja a nettó árbevétel lett, nem pedig – ahogy eredetileg hirdették – a nyereség. Így az intézkedés nem egyenlő terhet ró az ágazatban működő cégekre. A nagy szolgáltatók ugyanis 40 százalékos EBITDA-val (ez gyakorlatilag az adózás előtti eredményt jelenti) működnek, nekik – az adótétel abszolút számától eltekintve – ez kisebb teher, mint a feleakkora EBITDA-val dolgozó alternatív operátoroknak.
Az árbevétel-alapú különadó lényegében megszüntetheti a szolgáltatásalapú versenyt. Azok a cégek sem vonhatják le ugyanis belőle az alvállalkozói költségeiket, amelyek szinte csak közvetített szolgáltatásokból élnek (lásd az inkumbens szolgáltatók nagykereskedelmi ADSL-csomagjainak a viszonteladóit), emiatt viszont ellehetetlenülhetnek.
Szakértők szerint lesznek olyan szolgáltatók is, amelyeket a különadó tesz veszteségessé. Ennek pedig komoly következményei lehetnek az érintett cégek számára a közbeszerzési, illetve egyéb tendereken is. Ezeken ugyanis csak olyan távközlési vállalatok indulhatnak, amelyek az elmúlt három évben pozitív számviteli eredményt tudtak felmutatni. Így 2015-ig csak a válságadó ellenére nyereségesen működő nagy szolgáltatók pályázhatnak efféle megrendelésekre, a kis és közepes cégek automatikusan ki lesznek zárva belőle.
Nemcsak a „mennyi”, hanem a „hogyan” is elgondolkodtathatja az érintett szolgáltatókat. Egyes elemzések szerint az sem kizárt, hogy lesznek olyan cégek, amelyeknek kiemelten fontos, hogy ne romoljon a készpénzmutatójuk, emiatt az adóterhet hitelből finanszírozzák majd.
Az Invitel a várhatóan 4 milliárd forintnyi különadót az idén a készpénzállományából fedezi – mondta lapunknak Zsembery György vezérigazgató-helyettes. Arra nem tudott válaszolni, hogy ez milyen hatással lesz az ez évi eredményekre, a számokat auditorok értékelik még.
A 2009-ben 400 millió forint árbevételű ACE Telekomot 10 millió forint válságadó terheli, ezt a tartalékállományból fizeti ki. A távközlési adó csökkenti a cég nyereségét, emiatt szűkebb lesz a fejlesztésekre fordítható keret, így azt a kiemelt fejlesztési területekre fogják elkölteni – mondta lapunknak Strelisky Ádám, az internetszolgáltató ügyvezető igazgatója.
A válságadó kapcsán a távközlési piacon is felmerül a kérdés, ki fizeti meg ténylegesen ennek az árát. A szolgáltatók válaszaikban többnyire a működési költségeik további optimalizálását említették, vagyis ez érintheti az ágazatban dolgozók bérét, juttatásait, de csökkentheti a beszállítóknak fizetett összegeket is.
Anders Jensen, a Telenor Hungary vezérigazgatója a különadó kapcsán kiemelten a következő évek nagyberuházásaira gyakorolt kedvezőtlen hatást említette. A távközlési hálózatok építése cégmérettől függően évi több milliárd forintos tételt jelent, ez egy-egy technológiai generációváltásnál ennek a többszöröse lehet.
Ellentmondásos a megítélés, hogy a válságadó áthárítható-e és milyen mértékben az előfizetői díjakra. A többéves hűségnyilatkozatok gyakorlata ennek ellentmond, a szolgáltatók azok lejárta előtt nem emelhetik a díjakat. Többen vélekednek úgy is, hogy ma már elég nagy ahhoz a verseny a piacon, emiatt a szolgáltatók valószínűleg nem az áremelést választják. Legfeljebb az várható, hogy lelassul a távközlési díjak utóbbi években megszokott folyamatos csökkenése.
