Jogi útvesztőben az Est Media

Az Est Media hétfőn tette közzé, hogy a csődeljárás iratai s ennek keretében a NAV kifogása, valamint egy hitelezői fellebbezés és az arra tett észrevételek iratanyaga február 22-én beérkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, amely harminc napon belül dönt az ügyben.

Az elsőfokú döntés jogerőre emelkedését egy hitelezői fellebbezés és a NAV-kifogás gátolta. A hitelező álláspontja szerint a csődegyezség nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, ezért el kell rendelni a csődeljárás megszüntetését, majd fel kell számolni a társaságot. Szintén a felszámolási eljárásban érdekelt a NAV, mert még a csődegyezség megkötése előtt tévesen értelmezte a jogszabályi rendelkezéseket, s elmulasztott időben bejelenteni egy mintegy 68 millió forintos követelést. Így a csődegyezség értelmében ezt a csődeljárásban részt vevő hitelezőként az eljárás sikeres lezárulta után sem tudná már érvényesíteni.

A moratórium ugyan március 18-án lejár, de a bíróság meghosszabbíthatja a döntéséig – mondta a Világgazdaságnak Balázs Csaba, az igazgatóság volt elnöke. Hozzátette: a 30 napos határidőn belül több lehetséges kimenetele van az ügynek. Az egyik, hogy a bíróság helyt ad a fellebbezésnek és a kifogásnak, s elrendeli a felszámolási eljárást, melynek nyomán kivezetik a társaságot a tőzsdéről. A másik lehetőség, hogy helybenhagyja az elsőfokú döntést, s ezzel jogerőre emelkedik a csődegyezség. Az is előfordulhat, hogy a bíróság deklarálja, hogy a kifogást tevő NAV már nem hitelező, ebben az esetben is az elsőfokú döntés válik jogerőssé.

A csődegyezség jogerőre emelkedése esetén a társaság kötelezettségállománya megszűnne, ideértve a 2014-es 3,2 milliárd tőkeösszegű kötvénykibocsátásból eredő állományt is. Így a tavaly június 30-i állapot szerinti mínusz 4,42 milliárd forint mértékű saját tőkéje pozitív tartományba, az előzetes számítások szerint 60 millió forint körüli értékre emelkedne, és elérné a felemelt, az előzetes számítások szerint mintegy 81,3 millió forintos jegyzett tőke kétharmadát, azaz a saját és a jegyzett tőke törvény által előírt aránya is helyreállna.

Optimista forgatókönyv esetén a menedzsment befektetőt keresne, mondván, az „üres társaság”, a tőzsdeképes infrastruktúrával, a 3 ezer kisbefektetővel, a 94,7 százalékos közkézhányaddal és 2-3 milliárd között mozgó kapitalizációjával figyelemre méltó értéket képvisel, hiszen tőzsdei bevezetéssel és részvénykibocsátással csak vagy hosszú évek alatt, vagy tetemes költségekkel lehet idáig eljutni.