Sokan csak beszélnek róla, mi megmértük: ezek lettek a Világgazdaság Nagy AI-tesztjének eredményei
A mesterséges intelligencia néhány év alatt a technológiai világ egyik legfontosabb témájává vált, miközben a közbeszédben egyszerre jelenik meg az áttörést ígérő AI-boom és a technológia kockázatait hangsúlyozó AI-doom narratíva. A Világgazdaság Nagy AI-tesztjének eredményei alapján ugyanakkor a hazai válaszadók körében inkább gyakorlatias és összességében pozitív hozzáállás rajzolódik ki: a kitöltők túlnyomó többsége már találkozott a mesterséges intelligenciával, rendszeresen használja is, és alapvetően lehetőségként tekint rá – még akkor is, ha a kockázatokat sem hagyják figyelmen kívül.
A Nagy AI-teszt: a magyarok hallottak az AI-ról, és jól ismerik
A felmérés egyik legerősebb eredménye, hogy a mesterséges intelligencia gyakorlatilag már szinte minden válaszadó (összesen 99,5 százalék) számára ismert fogalom. A kitöltők 36,2 százaléka azt mondta, hogy sokat tud az AI-ról, további 59 százalék pedig legalább valamennyire tisztában van vele. Mindössze 4,3 százalék jelezte, hogy ugyan hallott már róla, de nem igazán tudja, mi az, és csupán 0,5 százalék állította azt, hogy még nem találkozott a fogalommal. Ez azt jelenti, hogy
a válaszadók 95 százaléka már valamilyen szinten tájékozott a témában.
A saját tudásszint megítélése is viszonylag magabiztos képet mutat. A kitöltők 55,7 százaléka inkább tájékozottnak érzi magát az AI kérdésében, 13,5 százalék pedig kifejezetten nagyon tájékozottnak tartja magát. Ezzel szemben 27,7 százalék inkább nem érzi magát felkészültnek, míg 3,1 százalék egyáltalán nem tartja magát tájékozottnak. A nemek között látható némi különbség: a férfiak körében magasabb azok aránya, akik nagyon tájékozottnak érzik magukat (19,4 százalék), míg a nőknél ez az arány 8 százalék.
Pozitívak vagyunk, de van bennünk egy egészséges távolságtartás
Az AI-hoz fűződő érzelmek összességében inkább pozitívak vagy nyitottak:
- a válaszadók 79,7 százalékában kíváncsiságot kelt a technológia,
- és 35,5 százalék lelkesedéssel tekint rá (ennél a kérdésnél több opciót lehet választani, így van átfedés).
Ugyanakkor a bizonytalanság és az aggodalom sem hiányzik: előbbit 21,1 százalék, utóbbit 20,4 százalék jelölte meg. Kifejezett fenyegetettséget csak 6,8 százalék, szorongást pedig 4 százalék érzett, ami arra utal, hogy a technológia körüli félelmek inkább mérsékeltek.
A válaszadók többsége árnyaltan látja az AI szerepét:
- a kitöltők 55,4 százaléka szerint a mesterséges intelligencia egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt,
- míg 37,5 százalék inkább lehetőségként tekint rá.
- Mindössze 1,9 százalék tartja elsősorban veszélynek.
A technológia használata már széles körben elterjedt. A felmérés szerint a válaszadók 95,9 százaléka használt már valamilyen mesterséges intelligencián alapuló eszközt vagy platformot. A használat gyakorisága is magas: 34,3 százalék naponta, 32,6 százalék pedig hetente többször veszi igénybe az AI-t. Ez azt jelenti, hogy a kitöltők közel kétharmada legalább heti rendszerességgel használja a technológiát. Mindössze 1,9 százalék mondta azt, hogy soha nem használ mesterséges intelligenciát.
Mire használjuk az AI-t?
A mesterséges intelligenciát leginkább információkeresésre használják: ezt a válaszadók 84,6 százaléka jelölte meg. Jelentős arányban használják ötletelésre (46,9 százalék), problémamegoldásra (44,5 százalék), valamint szövegírásra vagy fogalmazásra (30,5 százalék). Szintén gyakori felhasználási terület a munkához kapcsolódó feladatok ellátása (30 százalék) és a képgenerálás (29,4 százalék).
A platformok közül egyértelműen a ChatGPT a legismertebb és legelterjedtebb: a válaszadók 83,7 százaléka már kipróbálta.
A második helyen a Google Gemini áll 56,2 százalékkal, míg a Microsoft Copilotot 19,3 százalék használta már. A kisebb szereplők – például a Perplexity vagy a Claude – egyelőre jóval kisebb arányban jelennek meg a felhasználók körében.
A bizalom szintje meglehetősen magas. A válaszadók 73,3 százaléka inkább megbízik az AI által adott válaszokban, 12,4 százalék pedig teljes mértékben megbízik bennük. Ezzel szemben 12,7 százalék inkább nem bízik meg a mesterséges intelligencia válaszaiban, míg mindössze 1,6 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem bízik bennük.
A pozitív hozzáállás mellett azonban a kockázatok is megjelennek a válaszokban.
A legnagyobb félelmet a félretájékoztatás jelenti, ezt a kitöltők 47,5 százaléka említette.
Emellett sokan tartanak az emberi kapcsolatok romlásától (39,4 százalék), az adatbiztonsági problémáktól (38,5 százalék) és a munkahelyek megszűnésétől (35 százalék). Ugyanakkor 17,1 százalék azt mondta, hogy egyáltalán nem tart az AI-tól.
Nem váltja ki teljesen a munkánkat, de jelen lesz
A munka világában a többség inkább támogató szerepet vár a technológiától. A válaszadók 38,8 százaléka szerint a mesterséges intelligencia segíteni fogja a munkáját, míg 23,4 százalék úgy véli, nem lesz érdemi hatása. Ugyanakkor 20,5 százalék szerint részben kiválthatja a munkáját, és 2,8 százalék teljes kiváltástól tart.
Korosztály szerint is jól látszik a használat különbsége. A fiatalabbak körében gyakoribb a mindennapi alkalmazás:
- a 18–24 évesek 52,7 százaléka naponta használ mesterséges intelligenciát,
- míg az 55 év felettiek körében ez az arány 20,8 százalék.
Ugyanakkor még az idősebb korcsoportban is jelentős a használat, ami arra utal, hogy a technológia már jóval szélesebb körben terjed, mint a korábbi digitális innovációk.
Az eredmények összességében azt mutatják, hogy a magyar felhasználók körében a mesterséges intelligencia már nem futurisztikus újdonság, hanem egyre inkább a mindennapi digitális eszköztár része. A válaszadók többsége tisztában van a kockázatokkal, ugyanakkor aktívan használja a technológiát, és inkább lehetőségként tekint rá, mint fenyegetésként.
