Legfontosabb a betegségek megelőzése
A Szonda Ipsos közvélemény-kutatóinak felméréséből az tűnik ki, hogy a januárban hivatalba lépett miniszter személyéről a felsőfokú végzettségűek bizonyultak a legtájékozottabbnak. Az adatok tanúsága: minél magasabb iskolai végzettsége van valakinek, annál inkább valószínű, hogy tudja, ki áll az egészségügyi tárca élén. E kérdésben az életkor és a gazdasági aktivitás befolyásoló tényező: a középkorúak jól informáltak, az életkori skála két pólusán elhelyezkedők (a 35 év alattiak és a 65 felettiek) viszont éppen ellenkezőleg.
Az aktív keresők és a nyugdíjasok az átlagosnál nagyobb mértékű tájékozottságról tettek tanúbizonyságot, a munkanélküliek és a gazdaságilag inaktívként számon tartott csoportok (tanulók, gyesen, gyeden lévők, háztartásbeliek, eltartottak) viszont kisebb arányban tudták megnevezni a jelenlegi egészségügyi minisztert. Az új vezető ismertsége nagyobb a fővárosban és nagyvárosokban, mint a kisebb vidéki városokban és falvakban élők körében.
A Szonda Ipsos munkatársai januári felmérésükben arról is kérdezték az embereket, hogy véleményük szerint az új miniszternek milyen egészségügyi reformokra kellene a legnagyobb, és melyekre kisebb hangsúlyt helyezni. A kérdőíven összesen kilenc olyan célkitűzés szerepelt, amely egy egészségügyi reform része lehet, s a kérdezetteknek ezeket a célokat rangsorolták fontosság szerint. Úgy tűnik, a közvélemény a prevenciót tartja a legfontosabbnak, a legtöbben (minden ötödik kérdezett) a betegségek megelőzését helyezte a rangsor élére. Ezt leginkább a magasabb iskolai végzettségűek hangsúlyozták.
Ettől nem sokkal marad el a kórházfejlesztési támogatások növelésére vonatkozó igény. A kórházfejlesztéshez nyújtott állami támogatások jelentőségével főként a fővárosban és a nagyobb városokban élők vannak tisztában.
Ugyancsak fontosnak tartanák a gyógyszerárak emelkedésének féken tartását: ez a kívánalom az emberek 16 százalékánál szerepelt első helyen a rangsorban. A gyógyszeráremelés megfékezése iránti óhaj -- érthető módon -- leginkább az idősebb korosztályok tagjaiban (65 év felettiek) és a nyugdíjasokban él, ám az alacsony iskolázottságúak, a mezőgazdasági dolgozók és a kelet-magyarországi régió lakosai is az átlagosnál nagyobb arányban tartják ezt sürgetőnek a reformintézkedések között. A 65 éven felüliek és az agrárszférában tevékenykedők egyébként a háziorvosi ellátás fejlesztését a fontossági rangsor élére helyezők körében is többen vannak.
Az egészségügyi dolgozók bérének emelését a lakosság több mint egytizede tartaná a legfontosabb reformintézkedésnek. Az olyan minisztériumi feladatok, mint a kórházi tartózkodás körülményeinek javítása, a hálapénz rendszerének felszámolása, az átlagéletkor meghosszabbítása, valamint a háziorvosi ellátás fejlesztése csak ezek után következik a közvélemény által felállított fontossági sorrendben. Az egészségügyi dolgozók bérének emelése szintén a budapestiek, valamint az érintett szférában tevékenykedők körében tűnt a legfontosabb feladatnak.
A vizsgálat 1000 felnőtt magyarországi lakos személyes megkérdezésével, standard kérdőíves kutatás keretei között készült. Az adatfelvétel 2001. január közepén zajlott, fél hónappal az új miniszter beiktatását követően. A vizsgálatban részt vevők nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a teljes magyar felnőtt lakosság ugyanezen jellemzők szerinti összetételét.
