Hangulatjelentések

Az egymáshoz vezető útra újólag rákanyarodott két ellenzéki párt vezetői pénteken először ültek hivatalosan is tárgyalóasztalhoz avégett, hogy a kabinet leváltásának módozatairól konzultáljanak. Annak ellenére, hogy a jobboldalon megfigyelhető integrációs technikákat a közeljövőben aligha fogják önnön viszonyaikra adaptálni a szocialisták és a szabad demokraták, demonstratív közeledésükben mégis van ráció. A szeptemberi--októberi közvélemény-kutatási adatok ugyanis szinte egyöntetűen látszottak igazolni, hogy a polgárnak -- vagy a választónak, ahogy tetszik -- kedvére való, ha kedvenceit csoportképen látja. Igaz, az SZDSZ ez idő szerint nem mehet annyira közel az MSZP-hez, hogy esetleg összetévesszék vele, a szövetség látszatát kerülni igyekvő összefogás mégis hozhat valamit a balközép konyhájára. Már csak az a kérdés, hogy ebből a kisebb, vagy a nagyobb fél profitálhat-e. Hogy hol van már Demszky Gábor és az egyenlő távolság? (Az exelnök a Főpolgármesteri Hivatalban, az elv a múlt homályában.)
A kormánynak maradnia kell -- ha szó szerint nem is mondta, éreztette Orbán Viktor a Fidesz országos választmányának szombati tanácskozásán. Ez sem egyedi: a legnagyobb kormánypárt apraja-nagyja kidolgozott koreográfia alapján cselekszik, amikor minden lehetséges -- akár országos, akár csupán helyi érdeklődésre számot tartó -- fórumon hitet tesz a kabinet három és fél éves ténykedésének áldásossága mellett.
A magyar belpolitika mindennapjai e két, egymásnak erőteljesen ellentmondó kinyilatkoztatás jegyében telhetnek jövő áprilisig, melyek elsődleges célja a közhangulat befolyásolása. 1998 telén--tavaszán a későbbi miniszterelnök és csapata annyiszor állította, hogy az országban terjed a kormányváltó hangulat, míg a választók (polgárok) megfelelő hányada végül a szavazófülkék magányában bólintott állításaikra.
Nagy Sándor szocialista frakcióvezető csütörtökön Veresegyházon ugyancsak kormányváltó hangulatot érzett a levegőben, s ha már, hát kijelentette: akad az MSZP-ben elegendő tehetséges és tisztességes politikus, aki a mostaniak helyére álljon. A szocialisták rosszhangulat-jelentései akár eredményt is hozhatnak, hiszen a közvélemény-kutatók szerint nemcsak a pártpreferenciák fontosak, legalább annyira lényeges az is, hogy az adott párt potenciális hívei lehetségesnek tudják-e választottjuk diadalát.
Orbán Viktoréknak ugye 1998-ban bejött a csel.