Külföldi lapszemle

Financial Times



Nehéz ellenezni az alkalmazotti részvénytulajdont. Nem meglepő, hogy minden párt - kivéve a szélsőbaloldaliakat - minden országban versengve támogatja, hogy az alkalmazottakat részvénnyel jutalmazzák. A látszólagos előnyei ellenére az alkalmazotti részvénytulajdon nem jó ötlet. Az alkalmazottaknak már van pénzbeli érdekük munkahelyük üzleti sikerében. Ha a vállalatnak jól megy, nagyobb bérre, biztos jövőre számíthatnak. A kiábrándító nyereségről beszámoló vállalatok rutinszerűen jelentenek be tömeges elbocsátásokat. Az alkalmazotti részvény előnyös, amíg a részvényárfolyamok emelkednek. A készpénzzel fizetés helyett bevezetett részvénykibocsátás az üzleti kockázat áthárítása azokra, akik a vállalatnál dolgoznak. Ez történt az Enronnál. Az alkalmazotti részvénytulajdon ott vált be, ahol az alkalmazottak nem forgalomképes részvényt kaptak, ezért érdekük a hosszú távú fejlődéshez kötődött, mentesen a tőzsdei árfolyam ingadozásától. A részvények osztalékának az üzleti siker eredményének, nem céljának kell lennie, az értékpapírpiac a finanszírozás eszköze legyen, ne kaszinó.



El País



Az argentin valuta árfolyamát majdnem tizenegy éve először a devizapiac határozza meg. Egyúttal a bankszámlák zárolását enyhítették. Nem tudható azonban pontosan, mennyire valóban a szabadpiac határozza meg az árakat. A vevőket több minden korlátozza, például a névtelenség tilalma, a készpénzfizetési kötelezettség és a pénzváltóknak való eladás limitálása. A bankok nem adhatnak el a közönségnek. A dollár külföldre utalása is tilos. A tartalék, a dollártúlkereslet legfontosabb féke a múlt hét végén 14 milliárd dollár volt. A tizenegy éve épp az infláció megfékezésére bevezetett merev árfolyam megszüntetése a dolláradósok fizetőképtelenségének és a hi-perinfláció elszabadulásának veszélyével fenyeget. Ennek elhárításához hiteles argentin reformjavaslatokra és a nemzetközi közösség sürgős pénzsegélyére van szükség.



Handelsblatt



Néhány hónappal a választások előtt, a bevándorlási törvény vitája során a politikai erők újrarendeződtek. Schröder kancellár nem akar tudni a vörös-zöld koalíció eredeti törvényjavaslatáról. Több mint négymilliós munkanélküliség idején politikailag képviselhetetlen a bevándorlás. De Stoiber, az ellenzék kancellárjelöltje is fél saját pártja megosztásától a kormányjavaslat elutasítása esetén. Míg Schröder a közép felé mozdult el, Stoiber lemondani látszik arról, hogy a bevándorlásból választási témát kovácsoljon, és a jobboldali sarokba szoruljon. A zöldek számára rossz előjele ez a nagykoalíciónak akkor, amikor a ZDF közvélemény-kutatása szerint 1990 óta először esett a támogatottságuk 5 százalék alá. Ezért pártelnökük azzal fenyegetőzött, hogy képviselőik a parlament felsőházában megakadályozzák a bevándorlási törvény elfogadását. Ennek azonban előre hozott választás lehet az eredménye, pedig a zöldek jelenleg semmitől sem félnek jobban.