Külföldi lapszemle

Financial Times



Az Egyesült Államok tiltakozik az EU-nak a digitális szolgáltatásokról szóló, kedden elfogadott törvénye ellen, amely hozzáadottérték-adót vet ki az unión kívülről importált on-line szolgáltatásokra vagy így rendelt javakra. A kifogás az, hogy a külföldi cégek bármely EU-tagállamban bejegyeztethetik magukat, de a fogyasztóra csak az áru, illetve szolgáltatás rendeltetési helyén háríthatják át az áfát. Az amerikaiak azért panaszkodnak, mert ez a mód szerintük megkülönböztető és tisztességtelen adminisztratív költséget ró a kis exportőrökre. Pedig aligha lehetetleníti el azokat a cégeket, amelyek az e-kereskedelem úttörői. Ha az EU-t vád érheti, az az, hogy elsietetten törvényt alkot, amikor az on-line szolgáltatások piaca még embrionális. Jobb lett volna közös megoldást találni az USA-val együtt az OECD ajánlásai alapján, azaz a forrásnál adóztatni az exportot. Ez hosszú távú célként kitűzhető, de míg az USA a saját adórendszerét nem idomítja a digitális korhoz, nehezen elérhető. Az amerikai tagállamok határait átlépő javak és szolgáltatások többsége elkerüli a fogyasztási adót, mert a beszedés gépezete hiányzik. A tagállamok véleménye megoszlik a kérdésről. Egyeseket az aggaszt, hogy a szabályozatlanság miatt bevételtől esnek el, másokat az, hogy torzul a verseny. Az USA-nak fel kellene ismernie, hogy az EU-törvényt hasonló gondok inspirálták.



Die Welt



A német szövetségi munkaügyi hivatal manipulált statisztikái miatt támadt ügy nem a vezetőjének, Bernhard Jagodának az állásáról szól, hanem arról, alkalmas-e egy állami hivatal a munkaerőpiac helyreállítására. A piac közeli munkaközvetítést, az átképzést, a munkahelyteremtést magánközvetítők sokkal jobban tudnák csinálni. A foglalkoztatási probléma lényegét nem a normális munkahelyváltozások, a családi pótlék, a szociális segélyek és az idő előtti nyugdíjak jelentik, hanem a közvetítésre alkalmas és azt igénylő munkanélküliek visszajuttatása a munkaerőpiacra. Ez ideális feladat volna a magánközvetítők számára. A megoldáshoz el kell tüntetni a munkanélküliségi statisztikát elhomályosító fátylat. Erre a rozsdás hivatalstruktúra nem képes. A politikusok számára vonzó lehet a hivatalvezetőt kirúgni. De nem az elnöki állásról, hanem a megkövesült bürokrácia reformjáról van szó.



Guardian



Míg a briteket az eurózónához való csatlakozás foglalkoztatja, a kontinensen az időszerű probléma magának az EU-nak a bővítése. A legutóbbi ügy, a stabilitási paktum német megsértésének hátterében is ott van a bővítés. "Nem változtathatunk a paktum feltételein a legelső kihívásnál" - mondja Romano Prodi. A bővítés szempontjából foglalkoznak Brüsszel munkamódszereivel, a hírhedt "demokratikus deficittel" is. A kétkedő választók ebben látják az EU működésének fő problémáját, noha a brüsszeli bizottság hivatalaiban kevesebben dolgoznak, mint Kent megye tanácsának irodáiban. A németek a bizottság élére közvetlenül választott elnököt akarnak, ám ezt a megoldást a britek utálják. A bővítés teszi kétségessé a jelenlegi vétó alkalmazhatóságát a tanácsban. Sokan kétlik a rotáló elnökség működésének helyességét. Egyesek a biztonságitanács-szerű megoldást pártolnák, mások a kollektív elnökséget. Az egész vita hektikusan folyik. Brüsszelben tevékenykedő magas rangú brit diplomaták vezetési vákuumról beszélnek, tekintettel arra, hogy Franciaországban választások előtt állnak, Németországban pedig koalíciós zavarok tapasztalhatók.