A Kelet balra, a Nyugat jobbra tart

Év végére rajzolódik ki az általános irány

A kommentár szerint a kontinens keleti részén a fordulat utáni átállás fájdalmai lendítik ki balra, Nyugaton viszont az Európa határain túli értékrendekkel való konfrontálódás jobbra az ingát. A nyugati részen a kereszténydemokrata öntudat széthullása nyomán a demokratikus baloldal is céltalanul sodródik. Az ugyancsak bécsi liberális Der Standard viszont Magyarországot példaként hozza fel arra, hogy még nem mindenütt fordult meg a korábbi baloldali trend Európában. Nem kizárt, hogy a francia baloldal a júniusi parlamenti választásokra ismét magához tér, az általános irányvonalat pedig csak az év végén, a német, holland, svéd, illetve a cseh és szlovák szavazások után lehet majd világosan megállapítani, írja a lap.

Érdekes egyébként, hogy Le Pennel sem Silvio Berlusconi olasz jobbközép kormányának vezető politikusai, sem a szélsőjobboldali Dán Néppárt vezetői nem vállalnak közösséget - a koppenhágai koalíciót alkotó utóbbi erő elnöke például határozottan elhatárolta magát a francia szélsőjobb vezérétől. Piero Fassino, az olasz balközép legnagyobb pártjának, a Baloldali Demokratáknak a főtitkára egy interjúban viszont azért tartja aggasztónak Le Pen választási sikerét, mert az azt mutatja, hogy a populizmus a baloldal hagyományos köreiben is gyökeret ver. A Financial Times brit gazdasági napilap mindenesetre úgy látja, hogy az egész európai baloldal válságban van, s miután az európai identitás jelentős részben a szociális piacgazdaság hagyományos modelljével forrt össze, az elvek elkerülhetetlen felülvizsgálata több téren hozhat változást. Ha viszont Európa kormányai nem érnek el eredményeket a reformok megvalósításában, és nem néznek szembe a választópolgárok problémáival, akkor szélesre tárják az ajtókat Le Pen és elvbarátai előtt - jósolja a Financial Times.

A Párizsban élő Fejtő Ferenc történész szerint a magyarok higgadtságból és politikai felelősségtudatból adtak leckét a francia választóknak. Véleménye szerint ugyanakkor nem kell tartani attól, hogy Franciaország a populizmus irányába fordul. Le Pen szereplése végső soron a demokrácia megerősödéséhez vezethet, s valószínűleg mindkét hagyományos politikai tábort képes lesz dinamizálni, hogy elszánja magát az elmaradt reformok megkezdésére. Ezzel összefüggésben Fejtő a magyarországi választás kivételes jelentőségét abban látja, hogy a szélsőjobboldal vereséget szenvedett. Egyben úgy véli, hogy az erős ellenzék megléte nem is fog ártani a magyar politikai életnek, de eközben mindkét félnek szem előtt kell tartania, hogy együtt kell működniük, s a magyar nemzeti érdekek képviseletét egyik fél sem monopolizálhatja.

A The Wall Street Journal Europe is abból indul ki, hogy bár a magyar demokrácia nem olyan régi, mint a francia, de hasonlóképpen izgalmas és meglepő végeredményt produkált a választás. A New York-i pénzügyi körök lapja szerint a szocialisták, hasonnevű európai társaiktól eltérően, messzehatóbb piaci reformokat részesítenek előnyben, mint a leköszönő kormány. Az MSZP szerint Magyarországnak esetleg kissé magasabb inflációval kell számolnia, miközben a gazdaság tovább növekszik, hogy utolérje Európa gazdagabb felét. A The Wall Street Journal úgy látja, hogy a vasárnapi döntés nem a gazdaságról szólt, hanem a stílusról. A választások viszont mindenképpen bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy az ország nem szorul rá brüsszeli kioktatásra a demokráciából. A lap felidézi, hogy egykor Moszkvából óvták Magyarországot az "antiszocialista erők" térnyerésétől, most Brüsszelből dicsérik, mert nemet mondtak az idegengyűlölő erőkre. Mint a lap megjegyzi: semmi szín alatt nem akarják védeni a MIÉP-et, de le kell szögezni, hogy kizárólag a magyarok joga annak eldöntése, mi a jó az országnak.



Az adóreform a hagyaték függvénye

A gazdasági elemzések közül a német Handelsblatt úgy látja, hogy a politika megosztottsága nem jó előjel az uniós csatlakozás közös feladata előtt. Mint a lap megjegyzi: a konzervatívok épp vidéken szerepeltek jobban, miközben az elmaradott magyar mezőgazdaság korszerűsítése az új kormány egyik legfontosabb feladata lesz a csatlakozás előtt. A kör négyszögesítéséhez hasonló feladatnak ítéli meg a Handelsblatt egyfelől a költségvetés szanálását és átláthatóvá tételét, másfelől a választási kampányban tett ígéretek teljesítését.

A Fidesz vereségének fő okaként mindazoknak az elégedetlenségét jelöli meg a

Neue Zürcher Zeitung, akik eddig rosszul jártak és - a kommunizmus örökségeként - mindent a kormánytól várnak. A lap - egyébként a The Wall Street Journalhoz hasonlóan - megjegyzi, hogy a Fidesz sosem gondolt arra, hogy a munkásokhoz szóljon és a polgári élet kilátását nyújtsa nekik. A civil társadalom uralmára irányuló kísérletük pedig ellenük fordította az autonómiára törekvő szellemeket, s a mesterséges mozgalom, amely a napi politikát nap mint nap nyilvános eseménnyé tette, végül több bosszankodást, mint rokonszenvet váltott ki. A tekintélyes svájci újság ugyanakkor úgy véli: a belső béke szempontjából sok függ majd attól, hogy a győztesek mennyire veszik komolyan Medgyessy Péter jelszavát, amely szerint nem lesz reváns és boszorkányüldözés.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) gazdasági rovatában az a vélemény kap hangot, hogy a kormányváltással a gazdaságpolitikának nem a lényege, hanem inkább a stílusa fog változni. Medgyessy Péter alatt elsőbbséget kap a versenyképesség, és Magyarországnak mint beruházási helyszínnek a vonzereje nőhet. A választás győztesei által kilátásba helyezett adóreform lehetősége viszont az Orbán-kormány által hátrahagyott fiskális hagyatéktól függ - mutat rá az FAZ. Elemzőkre hivatkozik, akik szerint Medgyessyéknek meg lesz kötve a kezük, hiszen az elődök márciusig elköltötték az éves költségvetésnek több mint a felét, ezért az oktatási és egészségügyi dolgozóknak ígért 50 százalékos béremelés éppúgy kétségesnek tűnik, mint az átfogó adócsökkentés - írja a lap.



A kedvezménytörvény kérdőjelei

A közép-európai térségből, illetve a szomszédos országokból érkező reakciók közül figyelmet érdemel, hogy a román sajtóban is terítékre került az Orbán-Nastase megállapodás felmondásának kérdése. A Ziarul Financiar szerint a nyilatkozat egyoldalú felmondásával gyakorlatilag kérdésessé válna a kedvezménytörvény egész építménye. A Curentul című napilap pedig azt emelte ki, hogy Bukarestben a szociáldemokraták és az RMDSZ mérsékelt politikusai tapsolnak Medgyessy győzelmének és Orbán kudarcának. Az erdélyi magyar lapok közül a Krónika úgy véli, hogy a politikai megosztottság megszüntetése lesz Magyarországon az új kormány és ellenzék első számú feladata. A Hargita Népe viszont arról ír, hogy 5 millió határon túli magyar szeretett volna szavazni vasárnap, s ők most szomorúan kénytelenek gratulálni azoknak a győzteseknek, akik már két hete félrelökték őket. A Háromszék című lap is úgy látja, hogy olvasói - egy jelentéktelen kisebbségtől eltekintve - a magyarországi választásokat vereségként élték meg. A Népújság viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a határon túli magyarság számára csak egyetlen Magyarország létezik, s "Magyarország számára sem létezhet más, csak egy erdélyi magyarság".

A pozsonyi Új Szóban Kovács László azt nyilatkozta, hogy a kedvezménytörvényről abban a hitben készek a jelenlegi szlovák kormánnyal megállapodni, hogyha lesz egyezség, akkor azt a következő szlovák kormány is tiszteletben tartja. Ha idő hiányában mégsem sikerülne egyezségre jutni, akkor pedig a következő kabinettel is készek tárgyalni a kérdésről. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter jelezte, hogy a témáról csak az új magyar kormány hivatalba lépése után kívánnak tárgyalásokat kezdeményezni Budapesttel, annál is inkább, mert - mint mondta - "már kaptunk bizonyos jelzéseket, miszerint a leendő magyar külügyminisztériumnak - a kedvezménytörvényt illetően - más elképzelései lesznek a kérdés kezelésére."

A liberális lengyel Gazeta Wyborcza úgy látja, hogy a balközép győzelmét melegen üdvözölték Prágában és Pozsonyban, mert ez a visegrádi együttműködés megújítását vetíti előre, amely Orbán Viktornak a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt fagyott be. Leszek Miller lengyel kormányfő a magyar választásokkal kapcsolatos első nyilvános állásfoglalásában ki is jelentette: a budapesti kormányváltás után valószínűleg sikerül aktivizálni a visegrádi együttműködést.