Két eset lehetséges. 1. Az Országos Választási Bizottság többsége nem számolt azzal, hogy a töredékszavazatok számításának alapelveit feszegető beadvány érdemi tárgyalásának elhalasztása viharos politikai következményekhez vezethet.

2. A testület ekként voksoló tagjainak az volt a céljuk, hogy a választások végeredményének érvényességét lebegtessék.

Legyünk jóhiszeműek, hagyjuk a második verziót. Elemezzük a helyezetet olyanként, amilyennek a testület ülésén elhangzottak, a szakértői kommentárok, a dokumentumok és a legújabb fejlemények mutatják. Eszerint egy joghallgató magánszorgalomból ellentmondásokat fedezett fel az országgyűlési képviselők választásáról, illetve a választási eljárásról szóló jogszabályok vonatkozó passzusai között, s megállapította: a két forduló között visszalépett jelöltekre leadott töredékszavazatok nem vehetők figyelembe az országos listáról szerezhető mandátumok kiosztásakor.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényből kiderül: a töredékszavazatokat az első érvényes forduló eredményei alapján kell számítani. A választási eljárásról szóló jogszabály úgy rendelkezik: a jelölt kiesik, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemondott. A szocialistákat támogató SZDSZ-es politikusok nem a választást megelőzően, hanem annak első fordulója után mondtak le a jelölésről. A kérdés ettől kezdve egyértelmű is lehetne - ahogyan 1998-ban, a kisgazda visszalépések alkalmával is az volt -, ám az is tény, hogy a jelöltek státusának pontos szabályozásáról valóban lehet elméleti vitákat folytatni. De csak azután, hogy az OVB rögzítette: a jogbiztonság elve előbbre való az érdekességek elemzésénél.

A testület ezek után sem mondhat mást, mint hogy a bevált gyakorlat helyes.

A testületnek már szerdán ezt kellett volna mondania.

A testület jól teszi, hogy nem vár hétfőig.

Gazda Albert