A múlt héten újabb adat erősítette meg: folytatódott a lakossági fogyasztás bővülése. A reálkeresetek dinamikus emelkedése mellett a kiskereskedelmi adatok is gyors forgalombővülésről árulkodnak. Az év első két hónapjában a kiskereskedelmi forgalomban a gépjármű-adásvétel nélkül számított, kiigazított adatok szerint az éves volumennövekedés 7,6 százalékos volt - az EU-ban csak 1,5 százalékos. Mindez arra is utalhat: a folyó fizetési mérleg deficitnövekedésében komoly szerepet játszik a fogyasztási célú import, és nem igaz az optimista verzió, miszerint szinte kizárólag a beruházási javak, illetve a vállalati készletfeltöltések okozzák az egyensúlyromlást. Ám ezzel óvatosan kell bánni, mert a kiskereskedelmi statisztika nem fedi le a teljes fogyasztást, s gyakran nem is egyeztethető teljesen össze a GDP-statisztikában megjelenő fogyasztási adatokkal. A hosszabb ideje kiugróan magas dinamikájú tevékenységcsoport forgalombővülésének üteme tovább nőtt, az első két hónapban a volumenindex 34 százalékos éves növekedést mutat. Ezzel és az üzemanyag-forgalommal együtt a kiskereskedelmi forgalom 12 százalékkal bővült. Vagyis a 11,4 százalékos reálkereset-növekedés nagy része autóvásárlásokban csapódott le.

Mindeközben a munkanélküliség csökkenése megtorpant, sőt, az év elején kisebb emelkedés is bekövetkezett. A mögöttes folyamatokat nehéz megítélni, ugyanis az év végén, közvetlenül az elején megugrik az állástalansági ráta. Mivel a KSH nem közöl szezonális hatásoktól tisztított számokat, csak abból vonhatunk le következtetéseket, hogy tavaly és két éve ilyenkor nem nőtt a mutató. Így a mostani változás mögött valószínűleg nem csupán szezonális hatások állnak.

Kellemetlen meglepetést keltett az áprilisi német Ifo-konjunktúraindex, amely többhavi javulás után lefelé korrigált. Ez mutathatja, hogy a korábbi növekedésben sok volt a szubjektív elem, a fellendülés pedig mégsem lesz olyan gyors, mint korábban várták. A visszaesést elsősorban a fogyasztók bizonytalanságával indokolták az üzleti szféra képviselői. (MI)