Sikertelen küldetés

Colin Powell amerikai külügyminiszter múlt heti közel-keleti békéltető körútja maga a totális kudarc - hacsak a sikerességére utaló lényeges mozzanatokat el nem hallgatták a közvélemény elől, de miért tették volna? A kudarc nem is annyira az izraeli-palesztin viszály megoldására vonatkozik - tíz nap alatt az ilyesmi úgysem megy -, hanem a mögöttesen feltételezett feladatra, arra, hogy állítsa helyre, illetve erősítse meg az arab világ hajlandóságát az USA terrorellenes háborújának támogatására.

E tágabb értelmű kudarc beszédes jele volt, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondta előzetesen megállapodott találkozóját Powell-lel. Ilyesmire talán még sohasem volt példa, az elmúlt ötven évben bizonyosan nem. Powell udvariasan megértette Mubarak "indiszponáltságát", habár a lemondást hivatalosan meg sem kísérelték holmi egészségi okokkal indokolni. A gesztus teljesen egyértelműen az ostromlott rámalláhi főhadiszállásán rekedt Arafat palesztin elnöknek szólt, de hátterében belpolitikai megfontolások állhattak: Egyiptomban is radikalizálódnak az iszlamista csoportok, s bár a rezsim vaskézzel fojt el minden zendülésszerű megnyilvánulást, nem meri vállalni a palesztinszimpátia ürügyén felszítható vallási fanatizmus tömegméretű fellángolását, pontosabban ennek leverését. Mi várható ezek után Kairótól - az egyik leginkább Amerika-barát arab kormánytól - szolidaritásban akkor, ha Washington mégis elszánná magát Irak megtámadására? A mérlegnek ugyanebbe a serpenyőjébe tartozik az, hogy az arab országok egyöntetűen gúnykacajjal fogadták Ariel Saron izraeli kormányfőnek azt a javaslatát, hogy tartsanak regionális konferenciát a közel-keleti béke helyreállítása céljából. Tették ezt azután, hogy Powell megfontolandónak nevezte az ötletet, és már-már rábírta Saront arra, hogy méltóztassék mégiscsak a potenciális résztvevők körébe számítónak tartani Jasszer Arafatot. Az arab államok egyelőre arra sem hajlandók, hogy tárgyalható formába öntsék a különben igen ígéretes szaúdi béketervet (Izrael elismerése kontra palesztin állam).

Egyelőre úgy fest, hogy a megmaradt szuperhatalom diplomáciai tekintélye romokban hever, miközben népe szemlátomást kiheverte a szeptember 11-i sokkot: Washingtonban ismét tízezrek tüntettek a hét végén a glo-balizáció ellen, Izrael ellen és a palesztinok mellett - csúszik kifelé a morális talaj a terrorellenes hadviselés alól. (SzH)