Sikertelenül megingatott forint
A forintpiacot, minden előzetes várakozással ellentétben, cseppet sem rázta meg a választás eredménye. Tegnap sem és az első forduló után sem. Természetesen mindkét esetben előfordultak kisebb megingások, de összességében nemzeti fizetőeszközünk stabilan tartotta a sávközéptől számított 12 százalék feletti pozícióját az erős oldalon.
A pénzpiacon egyébként már korábban általános volt az a nézet, hogy a forint árfolyam-alakulásának szempontjából bármelyik nagy párt egyértelmű győzelme megnyugtatóan hatna. Kizárólag a MIÉP parlamentbe kerülése, illetve az ország kormányozhatóságát erősen bizonytalanná tevő kiegyensúlyozott (a jelenleginél is szorosabb) erőviszony esetén számítottak a szakértők jelentős forintgyengülésre. Előbbi esetben többen vélték úgy, hogy a régebben jelentős forintvásárló angolszász befektetők egyenesen pánikszerűen távoznak Magyarországról.
A MIÉP azonban nem került be a parlamentbe, sőt még a szocialista politikusok sem tudták igazán megingatni az árfolyamot. Pedig tulajdonképpen igyekeztek mindent megtenni ennek érdekében.
Az MSZP pénzügyminiszter-jelöltje, László Csaba még a választás első fordulója előtt hangot adott annak a véleményének, hogy az állampapírpiac spekulánsai (így valószínűleg az ezzel összefüggő forintpiac szereplői is) a kabinet maradása, míg a tőkepiaci befektetők az ellenzéki pártok kormányra kerülése esetén találhatják meg számításukat. Olyan, meglehetősen hisztérikus piacokon, mint a fejlődő régiók devizapiacai, ez a kijelentés okozhatott volna akár kisebb pánikot is a szocialisták első fordulós győzelmét követően. Nem így lett.
A második forduló előtt már nagyobb ágyúval lőttek a szocialisták a forintpiacra. Miniszterelnök-jelöltjük, Medgyessy
Péter múlt csütörtökön az Aktuális című tv-műsorban kijelentette: "Komolyan gondolom, hogy meg kell állítani a forint erősödését." Ha ez a magyar gazdaság érdeke, ha ez a munkavállalók érdeke, ha ez a magyar vállalatok érdeke, akkor miért ne lehetne megtenni - tette hozzá.
Minden valószínűség szerint éppen ez utóbbi mondat olthatta ki az előbbi hatását. A kampányokon edzett befektetők ugyanis alighanem ebből azonnal rájöttek arra, hogy a forint árfolyam-alakulásával kapcsolatos fejtegetés is csak bizonyos szavazók megnyerését célozhatta. Nem eszik olyan forrón a kását - gondolhatták. Az azóta történtek pedig az ő igazukat látszanak bizonyítani.
Medgyessy egyébként receptet is mondott arra, miként lehet a forint erősödését megállítani. Szerinte ez egyszerűen megoldható úgy, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a mostani 15-15 százalékos ingadozási sávon belül egy szűkebb tartományt "védelmez". (Erősödés esetén forinteladással, ellenkező esetben pedig -vétellel.) A miniszterelnök-jelölt a számára nyilvánvalóan erőteljesen tanácsolt "beszéljünk igen egyszerűen" stílusban adta elő mondandóját. Aki pedig tudja Medgyessy pénzügyminiszteri múltját (a külföldi befektetők pedig bizonyára tudják), annak ez már önmagában erősen csökkenthette a közöltek hitelét.
Aligha csodálható, hogy ha a piac nem is, a jegybank elnöke - a természetesen minduntalan felvetődő kérdésekre válaszolva - aláhúzta: a forint árfolyamát nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem a piac alakítja. Az MNB közvetlen befolyása az árfolyamra korlátozott, a kormányé pedig még ennél is kisebb. Járai Zsigmond szót ejtett arról is, hogy a 2001-ben elfogadott új jegybanktörvény ugyanazt a függetlenséget biztosítja a Magyar Nemzeti Bank számára, amely az Európai Unió jegybankjainak már korábban megvolt. Az infláció alacsonyan tartásához pedig a 242 forint körüli euróár meglehetősen ideálisnak tűnik.
Újabb nyilatkozat a leendő kormányzat részéről eddig nem volt, reményeink szerint pedig nem is lesz. Igen meglepő lenne ugyanis, ha az eddigi piacbarát magatartás után az MSZP hirtelen éppen a jegybankkal levő összhangot igyekezne (megjegyezzük, a most leköszönő kormányhoz hasonlóan) megbontani.
B. Varga Judit
