A tagjelölt országok kénytelenek tudomásul venni, hogy a hét végén sorra kerülő sevillai uniós csúcsértekezleten nem a bővítés - elemzők szerint őszig egyébként is egy helyben toporgásra ítélt - folyamata lesz az első számú napirendi pont. A tagországok állam- és kormányfői főként az illegális bevándorlás megfékezésére kívánják erőiket összpontosítani: ennek keretében a határőrizet szigorítása, az egységes bevándorlási és vízumpolitika - Brüsszel által évek óta szorgalmazott, ám az 1999-es tamperei csúcs óta lényegében megfeneklett - kialakítása, a pénzügyi terhek megosztása, továbbá a "betolakodók" hazaküldése és mindezen erőfeszítések nemzetközi egyezményekkel való megtámogatása egyaránt szóba kerülhet.
A csúcstalálkozó előkészítéseként a belügyminiszterek a napokban már megállapodtak arról, hogy támogatják az Európai Bizottságnak a minél több elemében közös határőrizet megteremtését és egy egységes vízumadatbázis létrehozását célzó terveit, a fejlődő országok közül pedig a jövőben csak azokkal kötnek kereskedelmi és más együttműködési megállapodásokat, amelyek vállalják az illegális bevándorlók visszafogadását. Ez akkor is az "európai erőd" megteremtése irányába való elmozdulásnak tűnik, ha a miniszterek egyelőre elvetették azt a német-brit javaslatot, amely szerint a nem együttműködő országokat gazdasági szankciókkal kellene büntetni.
A tizenötökben tehát a jelek szerint megvan a politikai akarat arra, hogy immár közösségi szinten is fellépjenek az illegális bevándorlás és az embercsempészet visszaszorításáért. Ebben minden bizonnyal szerepet játszik a bevándorlókkal kapcsolatban - vélt vagy valós - közbiztonsági, munkaerő-piaci és szociális-kulturális aggályokat hangoztató szélsőjobboldali pártok utóbbi időben Európa több országában is tapasztalt előretörése. (TG)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.