Azt, hogy az indiai szubkontinens a nukleáris leszámolás határához érkezhetett, nagymértékben elősegíthette a tavaly szeptember óta a nemzetközi politikai életben el-uralkodó gondolkodásmód. Vagyis ha egy elhúzódó lokális konfliktusban a helyi hatalom terroristának minősíti a szemben álló felet, egyben jogot formál arra, hogy a mélyebb politikai gyökerekre való tekintet nélkül akarjon véget vetni a kilátástalan helyzetből fakadó szélsőségeknek. A Nyugati Part palesztinjai után most Kasmír muzulmánjain a sor.

Ami, ha lehet, ezúttal még robbanásveszélyesebb helyzetet teremtett, az a mindkét oldalon meglévő atomarzenál. Sok év felelőtlen kísérletezése, erőltetett fegyverkezési versenye és a külvilág erőtlen tiltakozása oda vezetett, hogy Indiának állítólag legalább negyven, Pakisztánnak húsz hirosimai erejű atombombája van, amelyet a fejlesztések következtében egyre rövidebb határidővel képesek előkészíteni az indításra. Miközben a figyelmeztetésre is kevesebb mint nyolc perc maradt, a két fél semmilyen kommunikációs csatorna, forróvonal működtetésére nem hajlandó. A kölcsönös elrettentés érzete és az egymás szándékainak kiismerésére való hajlam, ami a hidegháború legválságosabb pillanatait is uralta, az ázsiai szubkontinensen nem érhető tetten. India lebegteti a háború megindítását, Pakisztán nem hajlandó kizárni a nukleáris első csapás lehetőségét. A Pentagon kölcsönös csapásmérés esetén tizenkétmillió halottal számol.

Mióta a két ország előállt sikeres atomkísérleteivel, megváltozott a második világháború után kialakult nemzetközi rend. Bebizonyosodott, hogy átfogó szerződésekkel, a nukleáris technika továbbterjesztésének tilalmával nem lehet magakadályozni az atomklub bővülését. Ez a felismerés vezetett el az Egyesült Államokban az önálló atompajzs kiépítésének felgyorsításához, az ezt akadályozó ABM-szerződés felmondásához, az egyre gyakoribbá váló egyoldalú amerikai lépésekhez a nemzetközi diplomáciai életben.

A "nagy sátán" elleni növekvő, tehetetlen gyűlöletnek következett be azután a legszélsőségesebb kitörése tavaly szeptember 11-én. Ugyanakkor ennek az egyre félelmetesebb spirálnak a továbbpörgését egyedül az Egyesült Államok képes megakadályozni. Most, Kasmírban csak-úgy, mint azután szélesebb összefüggésekben, a sokat emlegetett, de ma még bizonytalan új világrendben.