Kereszttűz éri a legfőbb ügyészt, nem is titkoltan politikai színezettel, a kormánypártok részéről eléggé érzékelhetően, az ellehetetlenítés céljával. Polt állja a támadásokat, hangsúlyozván, az általa irányított szervezet mindenben az alkotmány és más törvények szerint járt el, az interpellációkra adott válaszai szakmailag megalapozottak voltak.

Politikai rosszindulat akár csak feltételezni is az ügyészség törvénytelen eljárását bármilyen esetben. Az Országimázs Központ-Happy End-, illetve Ezüsthajó-szerződések ügyében sem kérdőjelezhető meg az ügyészek jogszabály szerinti eljárása. A baj inkább az, hogy nem éltek kellően a törvényekkel, nevezetesen meg sem kísérelték a polgári bíróság előtti fellépést, ami jogi és erkölcsi kötelezettségük lett volna.

Alig több mint egy hete sajtótájékoztatón hangzott el, hogy az ügyészség arra a következtetésre jutott: a Keller László képviselő által kifogásolt szerződések jogszabálysértőek, ezért semmisek. Az ügyészség az ilyen ügylettel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése végett a semmisség megállapítását kérve pert indíthat. Ez a szervezetnek jogszabály adta lehetősége, ám nem kötelessége. A semmisség jogkövetkezménye az eredeti állapot helyreállítása. Az ügyészek az adott esetben úgy látták: az eredeti állapot helyreállítására már nem lenne mód, ezért nem nyújtottak be keresetet, ami - az előbbiek alapján - egyáltalán nem jogszabályellenes.

Él azonban egy másik törvény is, magáról az ügyészségről. Második passzusa generális kötelezettséget rögzít a szervezet számára: azt, hogy időben lépjen fel, ha jogsértést tapasztal. Ennek tükrében - ha szakmailag megfelelő is Polt Péter magyarázata - aligha fogadható el, hogy az ügyészség, amikor megállapítja a közérdek sérelmét és a szerződések érvénytelenségét, nem indít pert álláspontjának bírói megerősítése végett.

Az eredeti állapot helyreállításának lehetetlenségére vonatkozó érveléssel ugyancsak nehéz egyetérteni. Kétségkívül vannak olyan teljesített megállapodások, amikor azok semmisségét hiába mondja ki a bíróság jogerősen, az eredeti állapot már nem állítható helyre. Ez a semmisségnek elsődlegesen alkalmazandó, de nem pusztán egyetlen jogkövetkezménye. A Ptk. felsorolja a további rendezési-elszámolási lehetőségeket. A Legfőbb Ügyészség által az ÁPV Rt. és Tocsik Márta ellen indított - ma is folyó - perben például a kereset benyújtásakor ugyancsak nyilvánvaló volt, hogy az eredeti állapot teljes helyreállítására nincs mód. Ad absurdum előfordulhat olyan eset, amikor tényleg nincs mit tenni a semmisség megállapításán túl, ennek ellenére az ügyészi fellépés megkövetelhető. Azért, hogy a társadalom tisztán lásson bizonyos ügyekben, ami fontosabb szempont lehet, mint a sérelem szó szoros értelmében vett reparációja. Sőt, olykor elegendő is.

Kende Katalin