Viták és számok

Sem a májusi inflációs adatok, sem az ipari termelés számai nem tudták háttérbe szorítani a monetáris politika irányítói és az új kormány között kiéleződő vitát. Bár az ellentét politikai felhangoktól sem mentes, érdemes megemlíteni, hogy Lengyelországban szintén az a helyzet, hogy míg a jegybank a laza költségvetést bírálja, az új politikai vezetés akár - az Európai Unió rosszallása ellenére - a függetlenség csorbítására is hajlandó, hogy megregulázza az inflációs célokat minden más megfontolás elé helyező pénzügyi irányítást.

Különbségek persze vannak, szerencsére nálunk kevésbé súlyos a helyzet. Egyrészt a monetáris politika szigorúsága nem vethető össze a lengyelével, másrészt a függetlenség csorbítására irányuló intézkedések is (végül) jelképesek maradtak. Ezzel együtt a két gazdaságpolitikai pólus intézkedései közötti konzisztencia valószínűleg csak jövőre valósul meg.

A fenti problémákra nem hatott a kedden megjelent májusi inflációs adat, hiszen az a várakozásokkal teljesen egybevágott: 5,6 százalékra esett az árdinamika a tavasz közepi 6,1-ről. A mérséklődés egyben azt is jelenti, hogy az árdinamika csökkenő trendjében egyelőre csupán egyszeri törést jelentett az áprilisi megugrás. Szakértők ennek ellenére úgy vélik, a reálgazdasági folyamatoktól teljesen elszakadó keresetkiáramlás is szerepet játszik abban, hogy az év elején elképzelt trendhez képest lassabb a dezinfláció üteme. Júniusban egyébként még folytatódik az árindexcsökkenés, amit elsősorban a benzinárak mérséklődése segít. A nyár következő hónapjaiban és az év végén azonban már emelkedésre számíthatunk, és a legtöbb elemző szerint az olajárak kedvező alakulása mindenképpen kell ahhoz, hogy decemberre a célsávba kerüljön az infláció.

A végleges adatok szerint áprilisban 2,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz viszonyítva. Az előző év azonos időszakához képest viszont 0,3 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Az adatok azt mutatják, hogy a szektor továbbra sem állt egyértelműen növekedési pályára.

A fellendülésre utaló adatok mögött inkább egyedi események állnak, mintsem trendszerű emelkedés. A világpiaci konjunktúrában még nem következtek be azok a változások, amelyek az importkereslet növekedését - és így a hazai export tartós bővülését - jelentenék. Bár az európai bizalmi indexek emelkednek, összességében még mindig alacsonyak. (MI)