A jövedelmezőség a fő kritérium

Társadalmi értéke miatt nem kerülhető meg a postai szolgáltatás, ami sajátos kötöttségeket jelent a társaság számára - állapítja meg a vezérigazgató. Az új cégvezetés által az elmúlt héten elfogadott üzleti terv tanúsága szerint az inflációtól messze elmaradó hatósági árak mintegy 20 százalékos árhátrányt okoznak, a több mint 3200 postapontból álló hálózat pedig a szociális szempontok figyelembevételével legalább hatszáz, amúgy gazdaságtalan egységet tartalmaz. A szociális és a gazdálkodási szempontok feszültek egymásnak a minimálbér emelése kapcsán is: a társaság költségvetésének 60 százalékát fordítják ugyanis keresetekre, így sokmilliárdos többletkiadást jelentett a 44 ezer munkatársból 14 ezret érintő minimálbér-emelés. Az idén közel hatmilliárd forintnyira becsült veszteségben azonban fontos szerepet játszanak az elmúlt időszakban hozott kormányhatározatok által a vállalatra kényszerített lépések is. Ezek az elektronikus közbeszerzési rendszer kapcsán 2,6 milliárdos, a kormányzati kommunikációs hálózat (Tetra) létesítése nyomán pedig további 600 millió forint olyan kiadást jelentettek, amelyek megtérülését semmi sem garantálta. Ráadásul a korábbi vállalatvezetés által hozott saját döntések mindegyike sem igazolható az üzleti racionalitással. Ezek magánjogi szerződések, ami a jelenlegi állás szerint a másik tárgyaló fél eredményességére enged következtetni - sejteti Szabó Pál az elmúlt évben csak nagy értékű ingatlanok eladásával és beruházások számviteli átütemezésével a nyereséges mezőben tartott cég valódi veszteségeinek további okait. A Magyar Posta ugyanis 90 millió forintért utazási irodát vásárolt, a Hungexpo Reklámmal kötött félmilliárdos keretszerződésével pedig százmilliós nagyságrendben rendelt meg reklámfelületet a Magyar Nemzettől és az Újpest FC-től. De a vezérigazgató drágának és nehezen használhatónak találja a három év alatt 15 milliárd forintos költségen kiépített integrált vállalatirányítási rendszert és az integrált postai hírközlési rendszert is. Külön fejezetnek számít a cég életében az állami tőkeemelés révén a portfólióba került Postabank is: 36,9 milliárdról így 72,9-re emelkedett tavalyhoz képest a saját tőke, az ÁPV Rt. által bizományosként a közeljövőben megvalósítandó privatizáció bevétele azonban várhatóan nem a Magyar Posta kasszáját gyarapítja.

A pénzügyminiszter által nemrégiben kinevezett új vezetés az üzleti terv mellett az irányítási struktúrát és a döntési síkokat is újraértelmezte, az átfedések kiszűrése mellett így pár száz fős elbocsátásra is sor került. A vállalat új stratégiája azonban csak októberre készül el. Ebben elsősorban az alaptevékenység gazdaságos folytatásának lehetőségeit, valamint a hosszú távú jövedelmezőséget biztosító profilbővítés eszközeit veszik számba. Mivel a postai küldemények száma évről évre növekszik, a tevékenység áfakörbe vonásával és az inflációval lépést tartó díjnövekedéssel az alaptevékenységet már nullszaldóssá lehetne tenni. A kiegészítő tevékenységek - miután a vezetés sorra megválik a veszteséges elemektől - szigorúan csak gazdaságossági számítások elvégzése után kerülhetnek a portfólióba. A posta fő értékének számító országos hálózat, valamint a lakossági bizalom számos lehetőséget kínál, ezek közt ismét szóba kerülhet utazások, banki termékek, biztosítások vagy bármilyen egyéb áruk értékesítése, azonban a jövőben már a nyereséges üzemeltethetőség lesz a fő szempont.

A posta messze van az értékesíthetőségtől, privatizációról csak akkor lehetne szó, ha a cég a jelenlegi hatmilliárdos negatívum helyett legalább ennyi nyereséget hozna - nyugtatja meg a nemzeti vagyon elherdálása miatt aggódókat Szabó Pál.