Alpesi aggodalmak

Az unió bővítésének folyamatára is komoly kihatással lehet az Európai Bizottság múlt héten előterjesztett közlekedéspolitikai tervezete, amelynek egyik legfontosabb része az Alpokon áthaladó teherforgalom újraszabályozásával foglalkozik. Ausztria szemében hagyományosan kulcsfontosságúnak számít ez a kérdés: Bécs minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy a környezet és a helyi lakosság számára elviselhetetlen szintre növekedjen a hegyi útvonalakon átdübörgő kamionok száma. Mi-

után a keleti szomszédok EU-csatlakozása után várhatóan tovább nő a kelet-nyugati irányú teherforgalom, Mathias Reichhold közlekedési miniszter el szeretné érni, hogy erre a kérdésre mielőbb megszülessen a bővítés várható hatásait is figyelembe vevő megoldás.

A körvonalazódó brüsszeli tervezettel azonban éppen az a baj, hogy a jelek szerint egyáltalán nincsen tekintettel ezekre az osztrák igényekre. Emiatt az is elképzelhető, hogy Bécs megvétózza a készülő uniós közlekedési direktívát, vagy - szélsőséges esetben - akár magát a bővítést is. Igaz, ez utóbbi lehetőség realitását a napokban maga a brüsszeli látogatáson tartózkodó Thomas Klestil államfő cáfolta, hozzátéve: Wolfgang Schüssel kancellár is osztja nézeteit.

Günter Verheugen bővítési biztos mégsem ok nélkül fogalmazta meg aggályait annak kapcsán, hogy az osztrák kormány néppárti, illetve szabadságpárti tagjai eltérő álláspontot képviselnek ebben a kérdésben. Az FPÖ politikusai a tranzitforgalom mellett a temelíni atomerőmű ügyét is rendszeresen a bővítés ellen szóló tényezők között említik. A bécsi koalíció tehát távolról sem egységes ebben a kérdésben; így a tagjelölt országok számára egyáltalán nem jó hír, hogy az alpesi tranzitvitában Brüsszel az osztrákok szemében vörös posztónak számító megoldást szorgalmaz. (TG)