Amitől tartani lehetett, bekövetkezni látszik. Az első dominó ledőlt. A politikai elit tagjainak szembe kell nézniük azzal, hogy - meglehet - egyikük sem érezheti magát biztonságban. A D-209-es sztori eredményeként a palackból tizenkét évnyi mesterséges késleltetés után kiszabadult szellem önálló életre kelt. Az oldalaknak nincs elegendő erejük ahhoz, hogy az eseményeket ellenőrzésük alatt tartsák. Hiába íródtak forgatókönyvek a Medgyessy-ügy kezelésére - egyfelől a kormányfő hatalomban tartásának, másfelől megbuktatásának céljával -, mert bármikor és úgyszólván bárkiről előkerülhet egy olyan papiros vagy információ, amely megváltoztatja a dolgok menetét.
Márpedig ez nagymértékben segíti a mindenki (egyforma) szem a láncban elmélet előszeretettel általánosító híveit, és egyúttal csaknem lehetetlenné teszi az egykorvolt történések lényegre törő megértését. Speciális problémát jelent, hogy ma már, évtizeddel a rendszerváltás után az ügynöktörvény akár legkorrektebb újrafogalmazása sem ad esélyt a teljes tisztánlátásra. Végtére - ebben egyetértenek a témakört ismerő politikusok és szakértők - teljes és kizárólagosan hiteles listák nincsenek, sőt: a névsorok önmagukban amúgy sem tartalmazzák a fontos információk összességét.
Pokorni Zoltán a jelek szerint nem sokat gondolkodott azon, lemondásának milyen következményei lehetnek. Úgy tűnik, a Fidesz elnöke nem politikai, sokkal inkább személyes - ebből adódóan talán aránytalanul súlyos - döntést hozott. Távozásának tényét, illetve az elhatározás kínálkozó olvasatait ugyanakkor a felek nyilván - ez a politikában természetes - megkísérlik a maguk szerepe és érdeke szerint fel- és kihasználni. Medgyessy Péter haladéktalanul megragadta az esélyt, és igyekezett békés, az ügyek lezárását szorgalmazó hangnemet megütni. A Fidesz viszont a sokkból ébredve szinte bizonyosan az erkölcsi tartás mintájaként állítja majd szembe Pokorni Zoltán döntését a miniszterelnök elhatározásának hiányával.
Mindenestül, igaz, nem szabad kizárnunk, hogy a pártok arra a megállapításra jutnak, nincs mit egymás szemére vetniük. A tegnapi nyilatkozatok azonban nem az értelmezések tartalmi közeledését, ellenkezőleg, azok távolodását valószínűsítik. Megismételhetjük: olyan mérkőzés kezdődött, amelyet réges-rég le kellett volna játszani.
A fejlemények nem a politikai stabilitás mielőbbi kikerekedése felé mutatnak. Egyhamar nem lesz béke.
Gazda Albert
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.