Mario kevés a varázslathoz
A Matáv - röviden csak Mariónak - nevezett referencia-összekapcsolási ajánlatát elfogadva és kiegészítve a hazai távközlési piac újabb lépést tett a tényleges liberalizáció felé. Ennek nyomán most már megnyílhat a verseny a vezetékes belföldi távhívók és a nemzetközi hívásszolgáltatások piacán is. A hírközlési hatóság tegnapi döntése mérföldkőnek számíthat a tekintetben is, hogy felszámolja a piaci szereplők egymásra mutogatásának lehetőségét. A határozatban megállapított díjakat a döntőbizottság alelnöke szerint minden bizonnyal sokallják majd az alternatív szolgáltatók. A Matáv sem lesz mértéktelenül boldog, hiszen olyan szolgáltatásokat is költségalapú tarifákon kell felszámolnia a versenytársaknak, amikről korábban úgy gondolta, beleférnek a szabadon megállapítható kereskedelmi díjas kategóriába.
Egy kérdés azonban még mindig nyitott, mikor lehet maga az előfizető - ha nem is maradéktalanul, de - boldog a telefonszámlájával. A piac felszabadítása számára egyet jelent(ene) a valódi szolgáltatóválasztás lehetőségével, a vonzóbb tarifákkal. Ez az, amit ma még nem nagyon tapasztal. A szolgáltatók hivatkoznak jogszabályi hiányosságokra, a versenytárs tisztességtelen magatartására. Elemzők kiszámolták, hogy nincs haszon a helyi hívásokon, kevés nyereséget hoz a belföldi távhívás, sokba kerülnek a műszaki fejlesztéshez szükséges beruházások.
Az előfizető a fenti kérdésére azonban nem innen, hanem a tőkepiacról kaphatja a választ. A távközlési ágazat globális válsága ugyanis épp a hazai piacnyitás idejére érte el a mélypontját. A magyarországi leányvállalatoknak ma sokkal több energiát kell fordítaniuk saját új tulajdonosuk keresésére, mint piaci helyzetük erősítésére. Így az előfizető által évek óta remélt fordulat és varázslat egyelőre még magára.
