Nőnek-e a lakáshitelkamatok?

A jelzáloglevél-alapú, állami kamattámogatásos lakáshitelek esetében a fix kamatozású, azaz ötéves kamatperiódusú hitelek kamatát kormányrendelet maximalizálja. E szerint 6 százaléknál nem kerülhet többe a hitel az ügyfeleknek, azaz a kamat és a kezelési költség együttesen ezt nem haladhatja meg. A pénzintézetek jelenleg ezen a szinten nyújtják a támogatott kölcsöneiket, így nem is emelhetnek.

Az általános állampapír-piaci hozamemelkedés és az ahhoz igazodó hozamú jelzáloglevél-kibocsátás ugyan a dráguló források miatt csökkenti a bankok nyereségét, azonban eddig is extraprofitra tettek szert ezen az üzletágon, tehát bőven van még tartalékuk. Az állami támogatás a kibocsátott jelzáloglevél kamatához igazodik, annál 2 százalékponttal több, de legfeljebb 10 százalékpont lehet. Jelenleg ezt a 10 százalékpontot kapják a jelzáloglevél-alapú hiteleik után a bankok, a dráguló kibocsátás (és esetleg növekvő jelzáloglevél-kamatok) után tehát ennél már nem fognak többhöz hozzájutni. Ugyanakkor bőven 10 százalék fölé kellene nőni a hozamoknak (15 százalék körülire) ahhoz, hogy a pénzintézeteknek már problémát jelentsen a finanszírozhatóság, a maximalizált hitelkamatok miatt.

Változtatni az évente vagy félévente változó kamatozású jelzáloghiteleknél tudnának, itt ugyanis nincs a kormányrendeletben beszabályozva a felső határ. Ugyancsak tartalékok vannak még a kiegészítő kamattámogatású lakáshitelek esetében, hiszen ezeknél is legfeljebb 6 százalékba kerülhet a kölcsön az ügyfélnek, de a bankok az erős verseny miatt jóval alá mentek a korlátnak, és 4,4-5,5 százalék között kínálják a kiegészítő kamattámogatású kölcsöneiket. Ezekhez tehát hozzányúlhatnának, de a közeljövőben biztos nem fognak. A verseny ugyanis nagyon erős, az ügyfél pedig igen árérzékeny. Összehasonlítja a havi törlesztőrészleteket, és gondosan kiválasztja, hogy kivel szerződjön tíz vagy akár húsz évre.

Arra már a nagyon nehézkesen mozduló bankok is rájöttek, hogy a következő évek sikerágazata a lakáshitelezés lesz, és ezen belül a támogatott kölcsönök állnak az élen. Így azok a pénzintézetek, amelyeknek nincs saját jelzálogbankjuk, vagy az FHB Földhitel- és Jelzálogbankkal, vagy a HVB Jelzálogbankkal kötnek szerződést, és ezeknek a termékeit kínálják. A piac meghatározó szereplője az OTP Bank és annak jelzálogbankja, vele valójában csak az FHB (partnerbankjaival együtt) tud versenyezni. Egyik sem kockáztatja meg, hogy a rövid távú hozammozgások gyors lereagálása miatt hosszú távú üzletek vándoroljanak el tőle. Erre nincs is szükség, hiszen a rövid távú hektikus hozammozgások hosszú távon nem biztos, hogy veszélyeztetik az üzletet. A kamatok tehát egyelőre maradnak, legfeljebb a bankok tesznek zsebre valamivel kisebb profitot.

Kérdés lehet még a pénzintézetek saját forrású, nem támogatott lakáshiteleinek kamata. Ezeket a támogatott kölcsönök olcsó volta és az erős verseny húzta lefelé. Öszszességében azonban a banki lakáshitel-portfólióban nem meghatározó mennyiségről van szó. Ezeknél a pénzintézetek ugyan emelhetnek, de valószínűbb, hogy a verseny miatt itt is inkább kivárnak.