Hurrá, nő a hitelállomány!

Dinamikusan nő a lakosság hitelállománya, a megtakarításokhoz képest az eladósodottság egyre nagyobb mértékben emelkedik, de még így is az EU-átlag negyede-ötöde lehet csak. Van tehát hova nőni. A kérdés csak az, hogy ez milyen terhek bevállalását jelenti, és a háztartásoknak tényleg megéri-e eladósodni. Mert a bankoknak biztos, hogy ez jól jövedelmez.

A lakáshitelek esetében egyértelmű a válasz: megéri felvenni. Az állami támogatású hiteleknél ugyanis a kormányrendelet szerint 6 százalék a felső határa a kamat és a kezelési költség együttes összegének, így itt a lakosoknak arbitrázslehetőségük van, hiszen ennél még a legprimitívebb megtakarítási formában, a bankbetétben is többet kapnak. Növekvő bérek mellett pedig a bevállalt egyenletes törlesztőrészlet az évek folyamán egyre kisebb terhet jelent. (Persze csak ha valaki jól mérte fel a saját pénzügyi lehetőségeit.)

A gépkocsihitelek esetében már kissé vegyesebb a kép, ez már nem olyan olcsó hitel, de azért akcióban itt is lehet forintalapon 15 százalékos teljes hiteldíjmutató (thm) mellett hitelhez jutni, és devizában ennél kevesebb is kijöhet, ha bevállaljuk az árfolyamkockázatot. És hát valljuk be őszintén, keveseknek van annyi pénzük, hogy egy öszszegben kifizessék a milliós gépcsodákat. A szolgáltatók erős versenye pedig lenyomta a hitelek árát, az elmúlt években látványos csökkenésnek lehettünk tanúi.

Nem úgy a többi fogyasztási hitel esetében. A havi hitelforgalomnak több mint felét adó folyószámlahitel növekedésének a magas kamat és jóval 20 százalék fölötti thm sem szab határt. Az áruvásárlási hitelek 30-40 százalék közötti thm-jéről már nem is beszélve. Őrültnek, vagy a pénzügyekhez cseppet sem értőnek, vagy ami a legáltalánosabb, igen megszorultnak kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyen áron hitelt vállaljon be, amikor az infláció 5-6 százalék körül mozog.

Az emberek azonban csak a törlesztőrészletet nézik; tudják-e fizetni, vagy sem. A legjobban rászorultak pedig még a majdnem 400 százalékos thm-et is elfogadják, mert itt már nem kérnek tőlük jövedelemigazolást. Egy részük aztán nem fizet. A legtöbben azonban a törlesztőrészlet lejárta után újabb kölcsönt vesznek fel. Pedig amíg ekkora az emberek vásárlási kedve és örömmel költenek a drága hitelből, addig a bankok nincsenek rákényszerítve az áruvásárlási hiteleik árának csökkentésére.