Öngólt lőhet az EU

Ha az EU túlságosan szűkmarkúan viselkedik a majdan felveendő új tagországokkal, akkor könnyen lehet, hogy öngólt lő: a kelet-közép-európai vezetők ugyanis ebben az esetben minden erejükkel azon lesznek a csatlakozást követően, hogy mihamarabb kiharcolják a feltételek javítását, ahelyett, hogy konstruktív partnerek lennének a közös költségvetés újratárgyalásánál - figyelmeztet a Centre for European Reform (CER). A londoni kutatóintézet szerint legrosszabb esetben az unió tíz olyan új tagot vehet a nyakába, amelyek Spanyolországhoz hasonló vehemenciával követelik részüket a büdzséből, ugyanakkor Nagy-Britanniához hasonló szkepticizmust tanúsítanak az integráció iránt.

Ezt a problémát a CER szerint a bővítéshez való nagyvonalúbb - vagy ha úgy tetszik, előrelátóbb - hozzáállással kellene megelőzni. Alapvető fontosságú ugyanis, hogy a bővítés után ne kerüljenek többségbe a közösségi támogatások felduzzasztását kívánó tagok, mert csak ily módon lehet végrehajtani a büdzsé szerkezetének korszerűsítését.

A gondolatmenet mind a tagjelölt országok, mind pedig az uniós támogatások hatékonyabbá tételében érdekelt üzleti szféra szempontjából meggyőző. Kérdés azonban, menynyire reális az unió nagyvonalúságára és előrelátására építeni akkor, amikor ismert: a számunkra elfogadhatatlanul kevés támogatást előirányzó brüsszeli agrárjavaslatot is nagyon nehéz volt keresztülverni a tizenötökön. Lehet persze a helyzetnek a német választások utáni letisztulásában és más, az őszi tárgyalási végjátékot esetleg kedvezően befolyásoló tényezőben bízni. Számot kell azonban vetni azzal is, hogy az EU sok esetben nem tud hosszú távon is optimális megoldásokat találni alapvető kérdésekre, miután a politikai döntéseket meghozó tagállami kormányokat túlságosan sok rövid távú, ráadásul egymástól eltérő megfontolás vezérli. (TG)