Egyszeri tételek

A vártnak megfelelően viszonylag eseménytelen héten vagyunk túl, csupán a költségvetés területén zajlottak az események. Itt viszont kifejezetten érdekes információk láttak napvilágot. A miniszterelnök (majd a Pénzügyminisztérium) első ízben ismerte el, hogy az államháztartás hiánya "egyszeri tételekkel" együtt számolva az idén - jóval meghaladva az eddigi hivatalos számokat - GDP-arányosan 8 százalék körül alakul majd. (Az eredeti tervek még 6,5 százalékról szóltak.) Ugyanakkor a 2003. évre szóló költségvetési törvényjavaslat szerint az előcsatlakozási programban (PEP) felvázolt makrogazdasági pályának megfelelően a deficit 4,5 százalékos lesz. A nyugdíj-biztosítási alap költségvetése a kormányprogramban is megígért, fokozatosan bevezetendő 13. havi nyugdíjnak a negyedét tartalmazza 2003-ban. Az egészségügyi kassza jelentős, 470 milliárd forintos hiánnyal szerepel a készülő törvényjavaslatban, így kiadásainak 35 százalékát támogatásokból kénytelen finanszírozni. A költségvetési lyukak befoltozásához privatizációs forrásokat is igénybe kíván venni a kormányzat, legalábbis erre utal, hogy számos nagyvállalat állami tulajdonrészének eladását fontolgatják.

Eközben Nyugaton még mindig a stagnálás közeli állapotról árulkodnak az adatok, az Európai Unióban kifejezetten erősödtek a recessziós félelmek. Az európai bizalmi indexek mélypontjukon vannak, az Egyesült Államokban pedig a piaci szereplők egyre nagyobb esélyét látják a kamatcsökkentésnek. A héten napvilágot látnak az EU végleges második negyedéves GDP-adatai, a tengerentúlon pedig a harmadik negyedév termelékenységi számait követik majd nagy figyelemmel a fellendülést remélő szakértők. Magyarország számára is érdekes a német ipar teljesítménye, hiszen a hazai export iránti keresletet alapvetően befolyásolja Európa legnagyobb gazdaságának teljesítménye.

Magyarországon ezen a héten jelennek meg az előzetes számok az októberi államháztartási folyamatokról. Az eddigi folyamatok és az 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelés tükrében csak a hiány mértéke lehet kérdéses. Az első kilenc hónapban az éves előirányzat 150 százalékára rúgott a deficit. Az előttünk álló napok már csak azért is az egyensúlyi folyamatokról szólnak, mert a holnapi költségvetési számok mellett a folyó fizetési mérleg adatai már ma megjelennek. A tendenciájában erős romlást jelző külső egyensúlyi mutató várhatóan szintén a hiány növekedését mutatja majd. (MI)