A zsarolási potenciál

Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egyhangúlag azzal vádolta meg Irakot, hogy lényeges tényeket kihagyott a Biztonsági Tanácsnak átadott 12 000 oldalas jelentéséből, amelyben elvben beszámolt fegyverkezési programjai állásáról. Mint utólag kiderült, Washington érkezése pillanatában lecsapott a dokumentumra, s azt csak néhány napos késéssel tette hozzáférhetővé a BT többi állandó tagja számára, míg a nem állandó tagok csak mintegy 3500 oldalnyi kivonatot kaptak kézhez. A "szerkesztett" változatból gondosan kiirtottak minden olyan utalást, amely tömegpusztító fegyverek gyártási ismeretéhez segítené azokat, akiknek ilyesmire netán szükségük lenne, valamint az iraki programokban közreműködő, Bagdad által megjelölt külföldi cégek nevét. Utóbbiak között zavarbaejtően sok tartozik a BT állandó tagjainak vagy közvetlen szövetségeseinek illetékességi körébe, ráadásul az ENSZ-szankciók 1991-es bevezetése után sem szakították volna meg kapcsolatukat Szaddám Huszein rezsimjével. A "szerkesztés" révén megkímélhetők a nyilvánosságtól a Washington számára arra érdemes cégek, másrészt sakkban tartható az elhallgatásban érdekelt többi partner. Vagyis az iraki dokumentum nemcsak Bagdad, hanem Washington számára is kínál zsarolási potenciált.

"Kihagyási" vádjaihoz ugyanakkor Washington és London hangsúlyozottan nem társított újabb háborús fenyegetést. Közben azonban a Londonban megrendezett iraki ellenzéki konferencia mintha a rezsimváltás közelségéről lett volna hivatva meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, a katonai készülődésről szóló folyamatos hírek pedig a megoldási mód elkerülhetetlenségéről. Már elintézettnek látszik, hogy Törökország biztosítja a felvonulási terepet, Izrael Patriot rakéták és 1000 amerikai katona jelenlétével biztonságot kap; kiszivárgott, hogy 60 000 USA-katona már a térségben állomásozik, s 50 ezret értesítettek, készüljön föl a behívóparancsra. (SzH)