BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szemfényvesztés a lakáskerettel

Már első ránézésre is szemet szúr a témában kicsit is jártas embernek, hogy a 2003. évi költségvetésben jócskán alultervezték a lakáshitelezési kamattámogatásra fordítandó összeget. A Pénzügyminisztérium meglehetősen könnyelműen arról beszél, hogy a keret felülről nyitott, legfeljebb nő az államháztartás hiánya. A tárcának még megtippelni sem sikerült eddig ezeket a kiadásokat, de a jelek szerint ez nem is különösebben érdekli.
2002.12.04., szerda 00:00

Kérdés, hogy ha a költségvetésbe beállított többi tétel is ilyen messze áll a realitástól, és valóban csak növelni kell a hiányt, ha szükség van a többletpénzre, akkor mennyire vehető komolyan az egész költségvetés és a körülötte zajló huzavona. Lehet azt hajtogatni, hogy a folyamatok úgy alakulnak, ahogy mi akarjuk, ettől még nem biztos, hogy ez így lesz.

A jövő évi költségvetésbe 14 milliárd forintot állítottak be jelzáloglevelek kamattámogatására és 20 milliárdot kiegészítő kamattámogatásra. A PM-étől eltérő véleményekben a két támogatásra szánt 34 milliárddal szemben 50 milliárdos kiadásokról hallani. Várhatóan a tényleges szám ehhez lesz közelebb, mint a költségvetési számhoz.

De lássuk a tényeket. A tárcánál 2001-re a két kamattámogatásra 3,6 milliárdot számoltak, ami végül 7 milliárd lett. Az idei évre 7,5 milliárdot terveztek, lett belőle 21. És a sor most folytatódik. Bár az előző két tervet más garnitúra készítette, úgy tűnik, az új társaság sem tanult az előző kormányzat hibájából. Azt csak találgatni lehet, hogy szakmai hozzá nem értésről van-e szó, vagy politikai játékról. Ez utóbbi esetben gyártanak egy költségvetést, ami szép számokat tartalmaz, mindenki megnyugodhat a hiányt illetően, aztán ha a végén mégsem annyi lesz, akkor rákenik azt mondjuk a világgazdasági válságra. Az is elképzelhető persze, hogy valami csoda folytán a gazdasági folyamatok közelítenek ahhoz, amit szeretnének, és akkor nem lesz annyira szembetűnő a tévedés.

A számok pedig rosszak a költségvetésben - legalábbis a lakáshitelek kamattámogatását illetően -, mert önmagában ez év végére több mint 220 milliárd forint lesz a kibocsátott jelzáloglevél-állomány. Ennek csaknem egésze kamattámogatásos értékpapír. A támogatás mértéke a kibocsátott jelzáloglevél kamata plusz két százalékpont, de nem lehet több 10 százaléknál.

Már az idén sem úgy alakultak a folyamatok, ahogy tervezték, hiszen átlagosan 8 százalékos támogatással számoltak, azonban ehhez 6 százalékos kamatozású jelzálogleveleket kellett volna kibocsátani. (Ezek 8,25-9,5 százalék között szóródtak.) Így 2002-ben maradt a 10 százalékos támogatás. Jövőre a legtöbb piaci szakértő véleménye szerint is legalább 200 miliárddal nő a forrásoldali támogatású lakáshitelek állománya. Így nagyon óvatos számítások mellett is 100 milliárd forintos éves átlaggal lehet számolni a növekedést illetően. A már meglévő állománynyal együtt mintegy 300 milliárd forintnyi jelzáloglevélre kell majd kifizetni a támogatást. Elég különös lenne, ha erre 14 milliárd elegendőnek bizonyulna, hiszen ez 4,6 százalékos állami támogatást jelent. Ez viszont 2,6 százalékos jelzáloglevél-kamatokat takar, és ennél valamivel alacsonyabb állampapír-piaci referenciahozamokat. Belátható, hogy ezek a hozamok (amelyekhez a jelzáloglevél-kibocsátások hozama és kamata is igazodik) nem fognak ilyen mértékű olvadáson átesni. Évi 8 százalékos támogatás is csak akkor lehetne reális, ha az ötéves állampapír-piaci referenciahozamok 5 százalék körülire zuhannának. (Ugyanis ezekhez képest tudja az FHB Földhitel- és Jelzálogbank mintegy 120-140 bázispontos felárral eladni a jelzálogleveleit.) Ez maga lenne a csoda a következő fél évben. De ha hiszünk a csodában, akkor is 8 százalékos támogatás a 300 milliárdnyi jelzáloglevélre 24 milliárd forintos kiadást jelent.

Ha majd a PM jövőre szembesül a tényleges számokkal (mert egyszer csak észre kell vennie a valódi folyamatokat), akkor vagy emeli a támogatást, és nem érdekli a hiány, vagy rájön, hogy a végletekig nem fokozható a deficit, és kénytelen lesz változtatni, ami a lakástámogatási rendszer újragondolását jelentheti. Ennek alapján pedig 2003 második felében szűkülnie kellene a támogatott körnek. Így például várhatóan egy személynek csak egy lakás vásárlását támogatná az állam, és a forrásoldali támogatott hitel 30 millió forintos felső határát is csökkenteni lehet. Az államnak ugyanis nem is kellene egy 60 millió forintos lakáshoz szükséges 30 milliós hitelt támogatnia. Kétséges azonban, hogy ez utóbbi valós segítséget hozhat-e a költségvetésnek, hiszen az átlagos hitelnagyság jelenleg 4 millió forint.



A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.