Mire vállalkoznak?

Kissé háttérbe szorult a napi hírek forgatagában az Európai Bizottságnak egy az üzleti élet szempontjából igen fontos kezdeményezése a vállalkozói szellem erősítéséről, illetve a vállalkozók szabályozási környezetének javításáról. A csatlakozás támogatottságának hazai visszaesése, a közös agrárpolitika reformja és az unió élére kettős elnöki rendszert javasló francia-német közös előterjesztés joggal kapott nagyobb figyelmet az elmúlt héten, de szó nélkül nem szabad elmenni a kissé papírízűnek tűnő bizottsági kezdeményezés mellett sem.

Az Európai Bizottság ugyanis egyre kétségbeesettebb kísérleteket kénytelen tenni az EU versenyképességének javítására. A nagy és meghatározó tagállamokat, talán Nagy-Britanniát leszámítva, egyre inkább a japán szindróma fenyegeti: a reformokra való politikai képtelenség állandósíthatja a gazdasági stagnálást. Minek is vagyunk szemtanúi Japánban immár több mint egy évtizede? Gyakorlatilag nulla gazdasági növekedésnek, aminek mindenki tudja az okát (merev munkaerőpiac, rossz banki hitelportfóliók), lépni mégsem mer senki, mert a választók megbüntetnék. A magas jóléti szintre eljutott társadalom egyfajta demokratikus csődje ez, ami veszélyesen kísért Német- és Olaszországban is, sőt sokak szerint Franciaország sem érezheti biztonságban magát. És hiába fejlődik dinamikusan az unió (földrajzi) perifériája, a nagyok stagnálása előbb-utóbb ezeket az országokat is lefékezheti.

Eme fenyegető jövőkép ellen próbál tenni a bizottsági javaslatcsomag, miközben kénytelen megállapítani, hogy az EU-ban sokkal kevesebben dolgoznak új, fejlődő vállalkozásokban, mint az USA-ban, s ezen cégek közül a legjobbak sokkal lassabban nőnek, mint tengerentúli társaik. Hogy "ide nekünk" a japán stagnálást? Ha az EU is tartósan stagnálni fog, akkor Magyarország nem a japán, hanem a jelenlegi fejlettségi szintjén kárhoztatik majd ugyanerre...