BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lobbiharc a műtrágyapiacon

A hazai ipari lobbi viszonylagos győzelmével zárulhat az év elején kirobbant nitrogénműtrágya-ügy, ha a gazdasági tárca ismét életbe lépteti az egyszer már felfüggesztett pótvámot a konkurens keleti importra. A lépés azonban az egyébként is zaklatott mezőgazdasági termelők elégedetlenségét válthatja ki, mivel a műtrágya drágulását vonhatja maga után már az őszi szezonban.
2003.05.08., csütörtök 00:00

Az év elejinél jóval csendesebb körülmények között készül arra a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), hogy ismét hatályba léptesse a pótvámot a nitrogénműtrágya-importra. Mára ugyanis csillapodni látszanak azok az indulatok, amelyek januárban és februárban a hazai piacon még botrányt kavartak. Pedig az ügy politikai vetülete miatt Csillag István gazdasági miniszter a parlamentben nyilvános visszavonulásra kényszerült, és a februártól bevezetett pótvám alkalmazását - példátlan módon - alig két hét múltán fel kellett függesztenie.

Az MSZP-s körökben is általános felháborodást elsősorban az okozta, hogy a GKM a vámpótlékot akkor léptette hatályba, amikor a mezőgazdasági termelők már a tavaszi munkákra készültek. A 11,6 ezer forintos tonnánkénti pótvám ugyanis pillanatok alatt jelentős műtrágyadrágulást okozott, miközben a gazdák egyébként is 40-60 milliárdos (ár)veszteséggel számoltak a fokozódó agrárpiaci zavarok miatt. A hivatalos érvelések szerint a mérleg másik serpenyőjében az egyetlen hazai nitrogénműtrágya-gyár, a péti Nitrogénművek Vegyipari (NV) Rt. érdeke állt, mivel a cég az olcsó román, ukrán és orosz termékek dömpingszerű behozatala nyomán már az év elején a tönk szélére sodródott.

Csakhogy a tömeges importot éppen a gazdasági tárca tette lehetővé azzal, hogy a tavaly novemberig alkalmazott, akkor még 5,2 ezer forintos pótvámot eltörölte. Igaz, januártól - a hírek szerint az NV Rt. kérésére - piacvédelmi eljárást indított a tényleges helyzet tisztázása érdekében, de a vámmentes időszakban a szövevényessé váló ügy újabb fordulatokat vett. Kiderült például, hogy a vegyipari társaság fő tulajdonosa, a "száz leggazdagabb magyar" közé sorolt Bige László saját, több cégcsoportból álló holdingján keresztül is importált olcsó keleti műtrágyát. Ráadásul a mai napig tartja magát a hír, hogy a spekuláció gyanúját is felvető ügyletekben az egyik nagy magyar bankvezér is komolyan érdekelt volt. Ezért MSZP-s körökben is az a felvetés fogalmazódott meg, hogy "egyesek előbb importáltak, majd a későbbi drágább értekesítés érdekében a gazdasági tárcánál vámpótlékot jártak ki".

Bige végig cáfolta a politikusok állításait, a termelők által tehetetlenséggel vádolt agrártárca pedig a szokásos közigazgatási egyeztetések elmulasztására hivatkozva pótvámügyben a GKM-hez irányította a reklamálókat. A gazdasági tárca a feszültség tompítására belső és külső vizsgálatokat helyezett kilátásba, illetve indított el, de ezek eredményéről három hónap múltán sem tudni semmit. Az ügy elsimításának ma mindenesetre kedvez, hogy a gazdák a tavaszi munkákhoz már megvették a műtrágyát, és a hírek szerint a további idei igények kielégítéséhez szükséges (import)mennyiség is az országban van. A vámpótlék újbóli bevezetése mégis termelői elégedetlenséget válthat ki, mert az intézkedés a behozott áruknál is drágulást okozhat. Emiatt a gazdák azért szurkolnak, hogy a nemzetközi egyeztetések a lehető leghosszabb ideig tartsanak, vagyis a pótvám minél később jelenjen meg.

Az NV Rt. eközben folyamatosan azzal érvel, hogy az elégtelen piacvédelem valójában nem a termelőknek, hanem az importőr cégeknek kedvez, amelyek sok esetben extraprofitra tesznek szert. A nyilatkozatok szerint a hazai gyár bezárása 1500 munkahely megszűnésével, költségvetési szempontból pedig évi több milliárd forint bevételkieséssel járna. Emellett a péti nitrogénműtrágya-előállítás feladása stratégiai szempontból is elhibázott lépés lenne, mivel az uniós országok is arra törekednek, hogy legalább egy gyár fenntartásával ne szolgáltassák ki magukat a hoszszabb távon kiszámíthatatlan importnak.

A teljes jogú uniós tagság elnyerésével egyébként az eddigieknél védettebb lesz a hazai nitrogénműtrágya-piac, mivel Magyarországra is az EU-s vámszint vonatkozik majd, amely nagyjából megfelel a februárban egyszer már bevezetett, 11,6 ezer forintos tonnánkénti mértéknek. Péten azonban már most attól tartanak, hogy ez sem lesz elegendő a biztonságos termeléshez, mert a magyar cég a gyártáshoz drágább gázt használ, mint az uniós üzemek. Ezért valószínűsíthető, hogy az NV tulajdonosainak a belépés után is fel lesz adva a lecke.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.