BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Lobbiharc a műtrágyapiacon

A hazai ipari lobbi viszonylagos győzelmével zárulhat az év elején kirobbant nitrogénműtrágya-ügy, ha a gazdasági tárca ismét életbe lépteti az egyszer már felfüggesztett pótvámot a konkurens keleti importra. A lépés azonban az egyébként is zaklatott mezőgazdasági termelők elégedetlenségét válthatja ki, mivel a műtrágya drágulását vonhatja maga után már az őszi szezonban.
2003.05.08., csütörtök 00:00

Az év elejinél jóval csendesebb körülmények között készül arra a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), hogy ismét hatályba léptesse a pótvámot a nitrogénműtrágya-importra. Mára ugyanis csillapodni látszanak azok az indulatok, amelyek januárban és februárban a hazai piacon még botrányt kavartak. Pedig az ügy politikai vetülete miatt Csillag István gazdasági miniszter a parlamentben nyilvános visszavonulásra kényszerült, és a februártól bevezetett pótvám alkalmazását - példátlan módon - alig két hét múltán fel kellett függesztenie.

Az MSZP-s körökben is általános felháborodást elsősorban az okozta, hogy a GKM a vámpótlékot akkor léptette hatályba, amikor a mezőgazdasági termelők már a tavaszi munkákra készültek. A 11,6 ezer forintos tonnánkénti pótvám ugyanis pillanatok alatt jelentős műtrágyadrágulást okozott, miközben a gazdák egyébként is 40-60 milliárdos (ár)veszteséggel számoltak a fokozódó agrárpiaci zavarok miatt. A hivatalos érvelések szerint a mérleg másik serpenyőjében az egyetlen hazai nitrogénműtrágya-gyár, a péti Nitrogénművek Vegyipari (NV) Rt. érdeke állt, mivel a cég az olcsó román, ukrán és orosz termékek dömpingszerű behozatala nyomán már az év elején a tönk szélére sodródott.

Csakhogy a tömeges importot éppen a gazdasági tárca tette lehetővé azzal, hogy a tavaly novemberig alkalmazott, akkor még 5,2 ezer forintos pótvámot eltörölte. Igaz, januártól - a hírek szerint az NV Rt. kérésére - piacvédelmi eljárást indított a tényleges helyzet tisztázása érdekében, de a vámmentes időszakban a szövevényessé váló ügy újabb fordulatokat vett. Kiderült például, hogy a vegyipari társaság fő tulajdonosa, a "száz leggazdagabb magyar" közé sorolt Bige László saját, több cégcsoportból álló holdingján keresztül is importált olcsó keleti műtrágyát. Ráadásul a mai napig tartja magát a hír, hogy a spekuláció gyanúját is felvető ügyletekben az egyik nagy magyar bankvezér is komolyan érdekelt volt. Ezért MSZP-s körökben is az a felvetés fogalmazódott meg, hogy "egyesek előbb importáltak, majd a későbbi drágább értekesítés érdekében a gazdasági tárcánál vámpótlékot jártak ki".

Bige végig cáfolta a politikusok állításait, a termelők által tehetetlenséggel vádolt agrártárca pedig a szokásos közigazgatási egyeztetések elmulasztására hivatkozva pótvámügyben a GKM-hez irányította a reklamálókat. A gazdasági tárca a feszültség tompítására belső és külső vizsgálatokat helyezett kilátásba, illetve indított el, de ezek eredményéről három hónap múltán sem tudni semmit. Az ügy elsimításának ma mindenesetre kedvez, hogy a gazdák a tavaszi munkákhoz már megvették a műtrágyát, és a hírek szerint a további idei igények kielégítéséhez szükséges (import)mennyiség is az országban van. A vámpótlék újbóli bevezetése mégis termelői elégedetlenséget válthat ki, mert az intézkedés a behozott áruknál is drágulást okozhat. Emiatt a gazdák azért szurkolnak, hogy a nemzetközi egyeztetések a lehető leghosszabb ideig tartsanak, vagyis a pótvám minél később jelenjen meg.

Az NV Rt. eközben folyamatosan azzal érvel, hogy az elégtelen piacvédelem valójában nem a termelőknek, hanem az importőr cégeknek kedvez, amelyek sok esetben extraprofitra tesznek szert. A nyilatkozatok szerint a hazai gyár bezárása 1500 munkahely megszűnésével, költségvetési szempontból pedig évi több milliárd forint bevételkieséssel járna. Emellett a péti nitrogénműtrágya-előállítás feladása stratégiai szempontból is elhibázott lépés lenne, mivel az uniós országok is arra törekednek, hogy legalább egy gyár fenntartásával ne szolgáltassák ki magukat a hoszszabb távon kiszámíthatatlan importnak.

A teljes jogú uniós tagság elnyerésével egyébként az eddigieknél védettebb lesz a hazai nitrogénműtrágya-piac, mivel Magyarországra is az EU-s vámszint vonatkozik majd, amely nagyjából megfelel a februárban egyszer már bevezetett, 11,6 ezer forintos tonnánkénti mértéknek. Péten azonban már most attól tartanak, hogy ez sem lesz elegendő a biztonságos termeléshez, mert a magyar cég a gyártáshoz drágább gázt használ, mint az uniós üzemek. Ezért valószínűsíthető, hogy az NV tulajdonosainak a belépés után is fel lesz adva a lecke.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.