Mélységben az infláció

Eseményekben és adatokban gazdag hét van mögöttünk, amelyek megerősítik azokat az ellentmondásos gazdasági folyamatokat, melyek az utóbbi egy-két évben alakultak ki.

A reálfelértékelődésre alapozó stratégia kiteljesedéseként értékelte az első negyedév várakozásokat felülmúló inflációcsökkenését a Magyar Nemzeti Bank hétfőn közétett inflációs jelentésében. Rég várt minőségi váltás következett be az infláció elleni küzdelemben, hiszen a várakozások, az árazási magatartás megváltozásának hatásai erőteljesebbekké váltak, vélik a jegybank szakemberei. Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a költségvetés keresletcsökkentő hatása és a bérek alacsonyabb inflációhoz történő alkalmazkodása jóval kisebb mértékű, és ez kiemelt kockázatot jelent az árszínvonal-emelkedés elleni küzdelemben.

A jegybank óvatos optimizmusát erősíthette a másnap megjelent inflációs adat is, amely a várakozások ellenére a pszichológiai 4 százalékos határ alá csökkent. A meglepetést az idényáras élelmiszerek jelentős áresése okozta, és jól mutatja az erős szezonális ingadozású termékek hatását az inflációcsökkenésben az is, hogy az "alapdrágulást" mérni hivatott maginflációs mutató alig csökkent.

Ellensúlyozandó a kedvező inflációs adatokat, kedden látott napvilágot a legfontosabb külső egyensúlyi mutató is. Márciusban 379 millió eurós hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg, ami több mint 200 millióval haladja meg a tavalyi azonos időszaki eredményt. Az év eleje óta felhalmozódott hiány is jelentős (987 millió euró), több mint kétszerese a tavalyi megfelelő értéknek. Ez az egyensúlyromlás már 2002 júniusa óta tart, amikortól a 12 havi egyenleg az 1,48 milliárd eurós hiányról, 3,27 milliárdosra nőtt.

A tendencia megfordulásához azonban a kiváltó okoknak kell megszűnniük. A jelentős negatív egyenleg hátterében elsősorban az áruexport visszaesése és a szolgáltatásimport növekedése áll. Az egyensúlyromlás két fő oka pedig a nyugat-európai dekonjunktúra és a hazai fogyasztás növekedése. Az egyensúlyromlást az ország nettó külföldi adósságállományának növekedése kíséri, ami az MNB számításai szerint több mint egymilliárd eurós adósságnövekedést jelent az első negyedévben.

A pénzügyi tárca nem aggódik, az idei deficit előirányzata megtartható - erősítette meg Várfalvi István, a PM költségvetésért felelős helyettes államtitkára. A PM szakértői annak ellenére optimisták, hogy az áprilisi hiány a várakozásoknál magasabb, 118,2 milliárd forint lett. A deficitmutató a negyedik hónap végére az éves előirányzat 48,1 százalékáig kúszott, jelenleg 400,4 milliárd forinton áll. (MI)