Infláció: innen csak felfelé?
Mindenféle makrogazdasági adatra immúnis volt a hazai fizetőeszköz árfolyama a múlt héten, amely kisebb-nagyobb in-gadozásokkal a 258-262 forint/eurós sávban mozgott.
Hétfőn több mint félmilliárd eurós júniusi folyó fizetésimérleg-deficitről számolt be az MNB, ami jócskán meghaladta a várakozásokat és az előző év júniusi passzívumát. Az 567 millió eurós deficithez nagymértékben járult hozzá a vállalati nyereség kivitele. Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy tavaly ilyenkor - a szezonális sajátosságoknak megfelelően - szinte hajszálra ugyanekkora, 400 millió euró feletti volt a profitkiáramlás, mégis feleakkora lett a folyó hiány. Az adatok megerősítik, hogy a lakossági fogyasztás dinamikus bővülése importtöbbletet eredményez, ami a nemzetgazdaság eladósodásához vezet. Ezt mutatja a fizetési mérleg finanszírozási oldala is: e szerint a folyó hiányból gyakorlatilag semmit nem fedezett a tőkebeáramlás (vagy egyéb nem adóssággeneráló tétel), vagyis az ország adóssága nagyjából a folyó deficit mértékével emelkedik.
Bár a folyó fizetési mérleg nyilvánosságra kerülése előtt sokan úgy vélték, hogy a forintpiacra jelentős hatással lehet a hiány mértéke, végül semmi-
lyen látványos árfolyamváltozást nem okozott. Ennek egyrészt az lehetett az oka, hogy az előző pénteken napvilágot látott külkereskedelmi mérleg után már senkinek nem voltak "illúziói". A másik ok, hogy a forintpiacon az elmúlt hónapok zűrzavaros fejleményei után csak olyan stabil, hosszú távú befektetők maradtak, akik mindaddig kitartanak, amíg nem látják veszélyben az évtized vége felé bekövetkező eurózónás csatlakozást.
A várakozásoknak megfelelő mértékben növekedett az infláció júliusban. A 4,7 százalékos árindex elsősorban a hatósági áremelések eredménye, de helyenként már látszik a gyenge forint drágító hatása is. A klasszikus importtermékeknek számító tartós fogyasztási cikkek termékkörben hosszú idő után most először emelkedtek az árak.
Ami a kilátásokat illeti, a következő egy évre nagy a bizonytalanság. A gyengébb forint és az aszály bizonyára erőteljesebben jelenik meg az árakban. További bizonytalanságot jelentenek a 2004-es áfakulcsváltozások, melyek hatása valószínűleg aszimmetrikusan (csökkentés esetén kevésbé, emelkedés esetén erőteljesebben) jelentkezik majd. Éppen ezért a piacon 4,7 százaléktól 6,2 százalékig sokféle, decemberre vonatkozó inflációs előrejelzés megjelent az utóbbi egy hétben. (MI)
