Nincs olyan gép...
Messziről nézve a képlet egyértelmű: a jövő évi konszolidáció az évtizedek óta hagyományosnak mondható módon, a kereslet elinflálásával és adókkal történő megszorítással történik. A költségvetési túlköltekezéssel "szétpörgetett" gazdaságot a döntéshozók most sem a kiadások csökkentésével, hanem a bevételek emelésével próbálják rendbe hozni azt, amit a stop-go gazdaságpolitikai ciklusok másik szélén elrontottak.
Erre a stratégiára azonban most ráment a gazdaságpolitika hitelessége, ami egyaránt jelenti a kormány iránti bizalom nullára esését és az inflációs célkitűzéses rendszerrel sikeresen menedzselt antiinflációs politika - remélhetőleg ideiglenes - elbukását.
Közelről nézve a képet, további bosszankodásra ad okot a döntéshozók kommunikációja. Az MNB tegnap, az inflációs előrejelzések közzétételekor kényszerült rá arra, hogy újragondolja, milyen inflációs célt tekint mérvadónak döntései meghozatalakor. Sikerült olyan öszvért szülni, amely szerint a hivatalos inflációs cél továbbra is a 3,5š1 százalékos célsáv, de a jegybank 5,5 százalék alatti inflációra "lő". Ezzel betetőzni látszik az a folyamat, amely az inflációs célkitűzéses rendszer transzparenciájának süllyedéséhez vezetett: a klasszikusnak tekinthető célsávok után 2003-ban már csak "maximumértékre" célzott a jegybank, most pedig teljesen jelentőségét veszítette a hivatalos célérték. Véleményünk szerint ennél jobb lett volna, ha a célt hivatalosan is elmozdítja a jegybank.
Nem dicsekedhet sokkal jobb kommunikációval a Pénzügyminisztérium sem. Az inflációs előrejelzést ismertető, 90 oldalas jegybanki elemzésre való reakcióként egy olyan közleményre "futotta", miszerint a PM módszertani okokból másképp képzeli az idei és jövő évi inflációs pályát.
Ennél már csak az volt furcsább, amikor pénteken László Csaba a középtávú makrogazdasági pálya bemutatására összehívott tájékoztatón közölte, hogy a számokat most nem ismertetheti, mert azt még az EU sem kapta meg. Ehelyett olyan jelszavakkal sikerült megismertetni a gazdasági sajtó képviselőit, mint például: "Mi a tisztességes munka, tisztességes bér mellett voksolunk", vagy "A bérmunka ideje lejárt? Európában gépekkel gyártják azt, amit gépekkel lehet gyártani." A kormányzati kommunikáció vajon mivel készül?
