n Nehéz lenne megjósolni, pontosan hova vezet a lappiac csökkenése, a kedvezőtlen tendencia azonban azt mutatja, hogy a legnagyobb vesztesek manapság a politikai lapok, miközben a "sztárvilág" pár- és alsónadrág-választási praktikáitól hemzsegő bulvársajtó továbbra is tartja vezető pozícióját. Sőt, a könynyed témák pörgetik a hetilapokat is. Olyannyira, hogy ez utóbbi területen újabb parcellák várhatóak.
Az olvasói szokások változásait bizonyító statisztikák alapján megállapíthatjuk, hogy az elmúlt egy évben a választások felfokozott hangulatát nem tudta jól kiheverni a legnagyobb példányszámú politikai napilap, a Népszabadság, amely 23 ezres példányszámveszteségével töretlenül leszálló ágban van, és ezen a közelmúltbeli technikai profilváltás sem tudott segíteni. Így nagy meglepetésként hatna, ha a piacon ez idő alatt közel 50 ezres növekedést produkáló bulvárlapot, a Blikket baloldalról befognák. Üzletpolitikailag erre persze nincs is szükség, hiszen amit a közös tulajdonos Ringier kiadó elveszít a Népszabadsággal, azt behozza a Blikkel. A politikai presztízs csökkenéséről tanúskodik azonban, hogy nem megy jobban a hasonló "térfélen" szereplő Népszavának és a Magyar Hírlapnak sem. A baloldal sikertelenségének a jobboldali sajtót képviselő Magyar Nemzet sem tud önfeledten örülni, mert értékesítése ugyancsak szembetűnően, közel 20 ezerrel csökkent. Kérdéses az is, milyen irányban tud változtatni a nemrégiben új tulajdonoshoz, a német WAZ-hoz került HVG, amely 10 ezret veszített egy évvel korábbi 115 ezres példányszámából.
Összességében mégis az a legfontosabb kérdés, hogy az értékesítési példányszámok csökkenésével párhuzamosan tovább zsugorodik-e az olvasási kedv, amely az internet-hozzáférés elterjedésével párhuzamosan az online hírportálokat hozhatja mind jobb helyzetbe. Azért sem túl biztató a nyomtatott lapok jövője, mert a GfK Hungária legutóbbi felmérésére hivatkozva azt is láthatjuk, hogy ma már csak a legmagasabb jövedelműek körében sikk a sajtóban lapozni. A tehetőseknek minden bejön: válogatás nélkül böngésznek a gazdasági, politikai és bulvárlapokban, forgatják a lakberendezési- és életmódmagazinokat. Ugyanakkor a legalacsonyabb jövedelműek legfeljebb csak egy lapot tekintenek meg. A csökkenő tendenciát alátámasztja, hogy amíg 2001-ben még átlagosan 4 lap jutott egy olvasóra, addig tavaly inkább a 3-hoz közelített ez a szám.
A kiadókat az olvasási szokások terén jelentkező változások mellett az is sürgős megoldáskeresésre sarkallja, hogy kormányzati elképzelés szerint a lapokra jövőre 15 százalékos áfakulcsot vethetnek ki a jelenlegi 12 helyett. Ez már csak azért is meglepő, mert az uniós csatlakozás előtt álló Magyarországgal ellentétben az EU-s országokban átlagosan 5 százalék alatt van a lapok áfakulcsa. Egy biztos: amennyiben a kulcs 12-ről 15 százalékra emelkedik, a lapkiadóknak jövőre 2 milliárd forint pluszáfát kellene befizetniük, miközben az 5-6 százalékos profitrátájuk közel 2 százalékponttal csökkenne. Amiatt sincsenek könnyű helyzetben, mert a hirdetésekből származó árbevételük hatékony növelése csak egy tőlük függetlenül irányított piaci lépésen múlhat. A jelenleg 40 milliárd forintnyi hirdetési árbevétel ugyanis csak abban az esetben fog emelkedni, ha a reklámpiacot szinte monopolizáló kereskedelmi televíziók rászánják magukat az áremelésre.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.