Újraértékelt helyzet

A múlt hét kétségtelenül legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye a jegybank legfrissebb inflációs jelentésének megjelenése volt. Az inflációs célkitűzéses monetáris politikai rezsimet működtető jegybankok legfontosabb, negyedévente megjelenő publikációja azért is kapott kitüntetett figyelmet, mert számos kormányzati, árfolyam-politikai és egyéb döntés következtében az inflációs pályával kapcsolatban a szokásosnál nagyobb bizonytalanság alakult ki.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) végül a piaci várakozásokat jelentősen meghaladó mértékben módosított előrejelzésein: a jegybank szerint a jelenleg ismert feltételek mellett az idei év végén 5,2, 2004 decemberében 5,8 százalékos lesz az éves drágulás mértéke. A prognózisok mindkét esetben felfelé módosultak, aminek elsősorban az áfakulcsok változása és a gyengébb árfolyamnak az árakba való begyűrűzése az oka.

A jegybank döntéseit a következő időszakban az a vezérelv motiválja, hogy 2004 végén 5,5 százalék alatt legyen az éves drágulás mértéke - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. Ez a kijelentés tulajdonképpen a korábbi 3,5 š1 százalékos inflációs cél feladását jelenti.

A jelenlegi előrejelzések egyébként 264 forint/eurós árfolyamot feltételezve készültek, ami azt jelenti, hogy egy esetleges erősödés jó eszköz lehetne az 5,8 százalékos előrejelzés és az 5,5 százalékos cél közötti ellentmondás megszüntetéséhez. A jegybank azonban egyelőre elégségesnek véli a hazai és a nemzetközi piacok között kialakult kamatkülönbözetet az árfolyam-erősödéshez, bár közleményében hangsúlyozta, hogy tartósan gyengébb árfolyamszint esetén a kamatemelést is elképzelhetőnek tartja.

A jegybank nem csupán az infláció, hanem a GDP-növekedés tekintetében is a legpesszimistább előrejelzővé vált a piacon, jövő évi 2,7 százalékos prognózisával, és nem derűlátó a költségvetési konszolidáció tempójával kapcsolatban sem.

Júniusban sem mérséklődött a bérkiáramlás Magyarországon: nyár elején átlagosan 12,5 százalékkal értek többet a keresetek, mint egy évvel korábban. A gyors reálbér-növekedés elsősorban a költségvetési szektorban jelentkezik: az itt dolgozók keresete júniusban csaknem 20 százalékkal haladta meg a tavalyit - reálértéken. Nem csupán a béradatokban, hanem a létszám alakulásában is látszik, hogy egyelőre nem indult be a spórolás a költségvetési szektorban. Júniusban már 828 ezren dolgoztak állami alkalmazásban, csaknem 30 ezerrel többen, mint egy évvel ezelőtt. Nemzetközi összehasonlításban a magyar állami szektor kiemelkedő nagyságú: az ország munkaerő-állományának 20 százaléka állami alkalmazásban dolgozik. Az OECD tanulmánya szerint ezzel a szervezet tagországai közül arányaiban az egyik legméretesebb állami szférát tudhatjuk magunkénak. (MI)