VG-körkérdés

Nyitott kérdések



Szűcs György

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke

"A bérfejlesztést döntően befolyásolhatja, hogyan alakul a jövő évi adótábla, a külső és belső kereslet, a GDP, az infláció, valamint a forint árfolyama. Ezek közül csak egy tényezőt, a bért nem lehet kiragadni. Ismert, sok még a nyitott kérdés, elég, ha csak arra gondolunk, a kormánykoalíción belül is éles vita zajlik az szja-ról az MSZP és az SZDSZ között. A közalkalmazotti szférában végrehajtott emelés jelentős bérkiáramlást eredményezett, ugyanakkor a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató kisvállalkozások a kívánt mértékben nem erősödtek meg, és sokan közülük nem tudták végrehajtani a szükséges technológiafejlesztést, korszerűsítést, s ez az uniós csatlakozás előtt aggodalomra ad okot. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a bér- és termelésnövekedésnek összhangban kell lennie. A gazdaságban problémát jelent az export visszaesése, Magyarország ki van szolgáltatva annak, hogy a működő tőke milyen mértékben áramlik be az országba."



Behatárolt lehetőségek



Ábrahám Tibor

A Kecskeméti Konzervgyár Rt. vezérigazgatója

"Természetesen minden évben figyelemmel kísérjük az OÉT-en belül folyó bérvitát, az már más kérdés, hogy az ott megfogalmazott ajánlást cégünknél mennyire tudjuk figyelembe venni. Az OÉT-ajánlás a versenyszférában nem lehet kötelező jellegű, egy magánkézben lévő termelővállalatnál olyan mértékű emelést lehet végrehajtani, amire az elért eredmények lehetőséget adnak. Az idén társaságunknál értékmegőrző béremelés volt, nem lehet elfeledkezni arról, hogy számtalan problémával küszködtünk. Helyzetünket nehezítette a tulajdonlás körüli jogvita, a mezőgazdaság problémái, melyek cégünk termelésére is hatással voltak. Ismert, hogy jogi helyzetünk rendeződött, remélem, hogy az Univerrel való fúzió erősíti pozíciónkat, s a nyugat-európai piacon is erősíthetjük eladásainkat. Ha javulnak gazdasági eredményeink, akkor több forrásunk lehet a béremelésre is, amit szokás szerint február elsejétől hajtunk majd végre."



Reálbér-növekedés



Borsik János

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke

"A kormány jövőre 3,5 százalékos GDP-bővüléssel számol, és szövetségünk ezzel megegyező reálbér-növekedést kíván elérni. Ha ezt nem sikerülne kiharcolni, úgy a reálkereset romlásáról beszélhetnénk, hiszen 2004-ben a tervezettnél magasabb lesz az infláció. A kormánynak számolnia kellett azzal, hogy az ötvenszázalékos közalkalmazotti keresetemelésnek reálbérnövelő hatása lesz, s az a többi ágazatban is növeli a bérigényeket. A szakszervezetek nem mondhatnak le az uniós bérfelzárkóztatás programjáról, erre hívták fel a figyelmet az unióban működő érdekképviseletek is. A munkavállalók számára elfogadhatatlan, hogy a magyar vállalkozások csak akkor őrizhetik meg versenyképességüket, ha a reálbérek nem növekednek. Az adó- és járulékszabályokról, a minimálbér-emelésről, a keresetmódosítási mértékekről együtt kell majd tárgyalni és megállapodni. Az szja-ról nincs mit vitázni, azt hatályos törvény szabályozza."







Ösztönző bérrendszer



Antoni Péter

A Raab Karcher Tüzép igazgatóságának elnöke

"Cégünknél az a gyakorlat, hogy telephelyenként eltérő a béremelés mértéke, s a tervezést követően az egységekkel külön tárgyalunk arról, mi várható jövőre. Elmondható, hogy társaságunknál az utóbbi években emelkedtek a reálbérek. Az idén átlagban nyolc-tíz százalékos alapbéremelés volt a cégnél, de ennek nincs túlságosan nagy jelentősége, mivel társaságunknál olyan ösztönző rendszer működik, mely szerint a mozgóbér határozza meg döntően a keresetek nagyságát. Amennyiben a cégünknél fizetett béreket összehasonlítjuk az ágazatban működő más társaságokéval, azt láthatjuk, hogy a legálisan működő vállalkozásokkal álljuk a versenyt. Ugyanakkor ismert, hogy az építőanyag-kereskedelemben is elharapózott a számla nélküli eladás, s azoknál a vállalkozásoknál, ahol ezt a gyakorlatot követik, ott gyakori, hogy a munkatársakat minimálbérre jelentik be, s a kereset többi részét zsebbe fizetik. Ezzel a legális vállalkozásoknak nehéz konkurálniuk."



Erőltetett bérkiáramlás



Antalffy Gábor

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke

"A munkaadói oldal képviselői szeretnek úgy tárgyalóasztalhoz ülni, hogy ismerik, milyen változások várhatók az adó- és járulékrendszerben, ez ugyanis nagyban befolyásolja az érdekképviseletek mozgásterét. Egyelőre csak előzetes információink vannak, ismert, hogy az szja-val kapcsolatos koalíciós vita sem zárult le egyelőre. Az előzetes hírek mindenesetre nem kedvezőek, a nyilatkozatokból az olvasható ki, hogy az adóterhek nem csökkennek, a költségvetés szigorítása várható, s a kormány a bevételek növelésére törekszik. Az elmúlt két-három évben erőltetett ütemű volt a bérkiáramlás, s a gazdasági növekedés azzal nem tartott lépést. Nem lehet elfeledkezni arról, hogy pang a gazdaság, s amennyiben a vállalkozások versenyképessége romlik, az kedvezőtlen hatással lehet a foglalkoztatási helyzetre is. A szakszervezetek lobbiznak a munkaidő csökkentéséért is, s ha az változatlan keresetek mellett menne végbe, az újabb béremelést jelentene."