Gázos árrendelet

Nem csökken a bizonytalanság a gázpiacon. Néhány hete, amikor a kormány döntött a gázárak október 15-i emeléséről, úgy volt, hogy rövidesen megjelenik az új árszabályozási rendelet, amely egyszer s mindenkorra feloldja a gázpiacon meglévő feszültségeket. Megszünteti a kettős árrendszert, az árakat import alapon, a tényleges költségek alapján képezi majd az árhatóság (a gazdasági miniszter) a közüzemi piacon.

Elvben eddig is így kellett volna. Az elmúlt években azonban a legritkábban érvényesültek a hatályos árszabályozási elvek az energiaárak megállapításakor. Az Ipari Energiafogyasztók Fóruma például a mai napig nem kapott választ az Alkotmánybíróságtól arra a kérdésre, hogy 2000 novemberében a gazdasági miniszternek jogában állt-e önkényesen megosztani a nagyfogyasztókat, és a legnagyobbak esetében több mint negyven százalékkal megemelni a gáz árát.

Akkor a Mol veszteségeivel érveltek. Kétségtelen, hogy az olajtársaság által a gázüzleten elbukott több száz milliárd forintot a lakossági és az ipari fogyasztók egy része "tette zsebre". A helyzet rendezése tehát leginkább a Mol, azaz a Mol tulajdonosai számára égető. Nem véletlen, hogy szerdán, a kereskedés utolsó perceiben, amikor kiderült, hogy a kormány a várakozásokkal ellentétben mégsem hirdette ki az új gázár-szabályozási rendeletet, csaknem 100 forintot esett a Mol árfolyama. A helyzet rendezése azonban több száz más magyar nagyvállalat számára is égető, akik számára kiszámíthatóbbá válna a környezet, uniós versenytársaikhoz hasonló energiaköltségekkel tervezhetnének.

Feltéve, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően az árhatósági jogkört gyakorló gazdasági miniszter eztán betartja az árszabályozási rendelet szabályait.